Marketingtételek

Tételek a reklám- és marketingmenedzser képzéshez

Archive for the ‘Marketing’ Category

7 A Marketingmix lényege, elemei: a 4P (termék, ár, elosztás, ösztönzés)

Posted by BizBigyó - február 13, 2007

Az ún. marketingmix a 4P és a 7P keveréke, vagyis marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat célkitűzései elérésére használ az adott piacon. A marketingmix célja, hogy a lehető legkevesebb befektetés mellett a lehető legnagyobb megtérülést, azaz eredményt hozza a vállalati stratégiénak és céloknak megfelelően, a versenytársaknál jobban. Általában a marketingterv utolsó, befejező részének tekintik, és néhány hónapra/ évre tervezik (középtávú).

A 4P (product, price, place, promotion)

PRODUCT (termékpolitika) Product (prödákt) = termék
A vállalat kínálatának összeállítása, amely minőségben és választékban is képes a vevő igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket, hanem a vállalati termékfejlesztést, a termékválaszték kialakítását, valamint a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is a 4P ‘termék’ kategóriájába soroljuk.
Tevékenységek: Terméktervezés, fejlesztés / Termékpozicionálás, termékek bevezetése és kivonása / Termékkutatás – tehát egy termék életciklusának minden meghatározó mozzanata ‘Product’
A termékmenedzsment két fő területe a terméktervezés és a termékmarketing.
A terméktervezésnél meghatározzuk az új termékeket és a piaci elvárásokat (pl. legyen a zokni szára gumírozott), megállapítjuk a termék életciklusára vonatkozó ismérveket (pl. ‘ez a női harisnyazokni 4-5 viseletre alkalmas,’ vagy ‘ez a budapesti metró 40 év tartós használat után sem kezdhet el füstölögni’ vagy pl. ‘ez a hegymászó zokni 4 hét tartós viselés után sem lukadhat ki’), kezeljük a termékportfóliót (milyen típusú zoknikat kínálunk), és a termék megkülönböztetése (pl. ‘mi csak első osztályú férfizoknit/ gyerekzoknit árusítunk).
A termékmarketingnél pozícionáljuk a terméket (pl. kinek adjuk el a zoknit – olcsó, cérnazoknit, nagy kötegben piacra vagy drága, selyemzoknit, exkluzív kiszolgálással a belvárosi sétálóutcában) és a termékkel járó üzenetet (olcsó, hétköznapi, elérhető – drága, ritka, kiváltságos), reklámozzuk azaz promotáljuk a terméket (a sajtónak, ügyfeleknek és a partnereknek, mint pl. viszonteladóknak: ez a zokni hiperegészséges, mert javítja a lábfej vérkeringését stb. ), új termékek piacra dobása (pl. lábtyű).
A termékmenedzsment nemcsak a terméktervezést, és a termékmarketinget, hanem a programmenedzsmentet és a projektmenedzsmentet is magában foglalja.
Mivel egy vállalat tevkenységének sikere a terméken múlik, ezért a marketing-emberke ábrán a terméket szokták a vállalat egyik lábaként megrajzolni. A másik láb az ár (price).

PRICE (árpolitika) Price (prájsz)= ár
Itt érvényesül a legjobban a marketingszemlélet: olyan árat kell megállapítani / képezni, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben profitot is termel, és versenyképes is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely hozza a profitot és nem viszi. Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet.
Tevékenységek: Költségvizsgálatok /Fogyasztói árelfogadás/ Árpolitika és ármeghatározás/ Költségtérítések, hitelek, engedmények/ Árérzékenység-vizsgálat

PLACE (elosztáspolitika) place (pléjsz) = hely
Az elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevők keresik, Budapesten, Londonban vagy Tegucigalpán. A marketingben a termékek, szolgáltatások szétosztását értjük alatta. Ez a vállalatnak azon eszköze, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellő helyre és időre, a szükséges mennyiségben és kínálatban juttatja el. Ide tartoznak a különböző disztribúciós csatornákból szóló eladásról és fizikai áruelosztásról szóló döntések. Tevékenységek: Értékesítési út tervezése/ Logisztika és fizikai elosztás/ Kereskedelmi formák, nagykereskedelem, kiskereskedelem/ A kereskedelmi partnerek kiválasztása és értékelése. A marketingemberkének ez az egyik lába, a másik pedig a promóció.

PROMOTION (ösztönzéspolitika), promotion (prömöusön) = reklámozás
Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék iránt. Arra a tapasztalatra épül, hogy nem elég a maximális befektetési megtérüléshez (kevés ráfordíott pénz, sok profit), ha van kereslet a termékre, ha jó a termék, ha elérhető a megfelelő disztribúciós pontokon, és a bolt akár hétvégén is nyitva tart: kell az is, hogy a termék a potenciális vevők figyelmébe, tudatába kerüljön. Ez utóbbit szolgálja a vásárlásösztönzés (a reklám, a vásárlásösztönzés (sales promotion) a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolásának egy része (marketing public relations).
Tevékenységek: Reklám, PR, eladásösztönzés/ Kommunikációs elvek és követelményeik/ Reklámpiac intézményi háttere (ügynökségek, reklámhordozók, auditálók stb.)/ Reklámhatás és elemzése

Reklámok

Posted in 4P, Ösztönzéspolitika, árpolitika, Elosztáspolitika, Marketing, termékpolitika | 18 hozzászólás »

14 B Fontosabb marketing stratégiatípusok

Posted by BizBigyó - július 11, 2006

Fontosabb marketing stratégiatípusok-, a költségdiktáló, differenciáló, és koncentráló-, védekező, támadó stratégiák. A vállalati stratégiához illesztés problémái

Leghíresebb stratégiák: Al Ries–Jack Trout versenystratégiája, Ansoff termék-piac stratégiája, Porter alapstratégiája.

Al Ries–Jack Trout versenystratégiája: piaci részesedés (PRsz) alapján

  • Piacvezetők: legnagyobb PRsz
  • Piaci kihívók: legnagyobb reális esélyük van arra, hogy megelőzzék a piacvezetőket
  • Piackövetők: speciális kínálatú vállalatok, üldözők, követő stratégiát folytatnak
  • Meghúzódó vállalatok: gerillastratégia pl. Alfa Romeo

A piaci helyzethez igazodik a stratégia is:

  • Védekező
  1. pozícióvédelem: körülbástyázni a védett területeket
  2. oldaltámadás: védekezik+támad
  3. megelőzés: számít a támadásra, ezért megelőzi, pl. akciókkal, kiárusításokkal, PR-ral
  4. ellentámadás: legjobb
  5. rugalmas védekezés: csak ott védekezik, ahol támadnak
  6. visszavonulás: kivonul bizonyos szegmensekből, ahol nem vár tartós védelmet
  • Támadó
  1. frontális: versenytárs erős pontjait támadja, akár többet is egy időben (l. Fekete lovag)
  2. oldaltámadás: gyenge pontokat támad (kóstolgat)
  3. bekerítés. Új piaci réseket támad, amit a versenytársak még nem (sikerrel) aknáztak ki (szekértábor)
  4. megkerülés: távolt tart minden támadást (Jedi)
  5. gerilla: gyors és váratlan támadásokat intéz, akár zaklat (nagyi)
  • Követő távolról (igazodik a piacvezetőhöz), szorosan (másolja), szelektíven (igazodik és másol)
  • Meghúzódó (valamilyen szempontú specializálódást végez)
  1. végső felhasználó szerint szakosodik
  2. függőlegesen szakosodik
  3. fogyasztói kör nagysága szerint szakosodik
  4. csak bizonyos fogyasztókra szakosodik
  5. földrajzilag szakosodik
  6. termék(csoportok) szerint szakosodik
  7. egyedi termékekre szakosodik
  8. minőség-ár szerint
  9. szolgáltatás szerint
  10. értékesítési csatornára
  11. termékjellemzők szerint

Porter alapstratégiája

Költségdiktáló

Ki alkalmazza? Ha a vállat mérete hatékony, nem bürokratikus, és a szinergia-hatást érvényesíti.

Költségcsökkentő lehetőségeket keres, hogy növelje a piaci részesedést

Előnye:

  • Megóvja a vevők alkupozícióját (jó a vevőnek, mert a lehető legolcsóbban kapja)
  • Védelem az új belépőkkel szemben (nálam senki nem adja olcsóbban), a helyettesítő termékkel és a vevővel szemben

Következmény:

  • Nő a piaci részesedés
  • Minden szegmenst ki kell szolgálni
  • Nagy tőketartalék kell hozzá

Differenciáló

Cél a termék megkülönböztetése a termék sajátosságainak kiemelése (pl. ez mind, mind pécsi kesztyű) szín, íz, forma, csomagolás, garancia, ügyfélszolgálat stb. tekintetében

Koncentráló

vagy egy termékre vagy egy földrajzi helyre koncentrál a termékválasztékból, ezért jobb a vevőkapcsolata, de kisebb is a célpiac és mindig új réseket kell találni

Előny:

  • Költségtakarékos
  • Eszközhatékony
  • Jobb vevőgondozás

Posted in Al Ries-Jack Trout, Marketing, Porter, stratégia, tétel | 1 Comment »

16 B A marketing információs rendszer (MIR) feladatai

Posted by BizBigyó - július 11, 2006

16 B A marketing információs rendszer (MIR) feladatai

Elsődleges feladata, hogy a piaci információk gyűjtése és a piaci környezet elemzése segítségével megalapozza az optimális marketingdöntéseket.

A MIR által összegyűjtött információk származhatnak:

  • a belső vállalati környezetből (felső nyilvántartási rendszerek, forgalmi adatok, könyvviteli adatok, partnerlisták; vagy származhatnak a cég ügynöki hálózatából, pénzügyi osztálytól, ügyfélszolgálati munkatárstól.
  • külső környezetből (piackutató cégek, statisztikák, szakirodalom)

A MIR-t négy alrendszerre bonthatjuk:

1. Belső információs rendszer: folyamatosan gyűjti az értékesítés, a költségek, a kintlévőségek, a rendelések adatait

2. Marketing figyelőrendszer: a marketing környezetéről tájékoztat, és külső információkat gyűjt (pl. egy kiállításon felderítjük a versenytársak miben sántikálnak).

3. Marketing elemzőrendszer: a belső inforendszer és a figyelő rendszer által összegyűjtött információkat elemzi, értékeli, feltárja az összefüggéseket

4. Marketing kutatás: mélyebb és átfogóbb vizsgálatok készítése. Célja, hogy információkkal csökkentse a döntéshozatal bizonytalanságát.

A marketing döntéstámogató rendszerek a MIR részét képezik. Ezek olyan szoftverek és hardvereszközök, amelyek segítséget nyújtanak a marketingakciók szervezésében, tervezésében.

A piaci környezet vizsgálata két szakaszra bontható: az információk gyűjtése (kutatás), ill. azok elemzése, értelmezése

Információk gyűjtése

Az adatgyűjtés fő célterülete a vállalat külső környezete. Az adatgyűjtéskor figyelni kell arra, hogy releváns, megbízható, időszerű, teljes körű információkat szerezzünk, ill. ne csak a jelen állapotot tükrözzék, hanem a jövőt jellemző és alakító trendekről is tudjunk.

Információk elemzése

A vállalat külső környezetét mikro- és makrokörnyezetre bontjuk.

Mikrokörnyezetének elemzése: a vizsgálat kiterjed a vállalat piacát közvetlenül érintő, befolyásoló szempontokra

  • vásárlók/fogyasztók: lehetnek egyéni fogyasztók, szervezetek, vállalkozások. Cél: minél több információ a vásárlási szokásokról, elégedettségről, márkaismeretről, márkahűségről, reklámhatékonyságról
  • versenytársak: a versenytársak tevékenységének, stratégiájának feltárása
  • partnerek: gyűjthetünk információt a partnerektől vagy a partnerekről, pl. beszállítók, kereskedők, szállítmányozók, szolgáltatók, pénzügyi cégek
  • közvélemény: hogyan viszonyul a vállalathoz, és annak termékeihez vagy a versenytársakhoz

Makrokörnyezet elemzése

  • demográfiai helyzet: a népesség összetétele és változása, területi eloszlása, családnagyság, iskolázottság, jövedelem, vallás
  • társadalmi, kulturális környezet: életstílus változások, divattrendek, szokások, attitűdök, kulturális értékek, környezettudatosság stb.
  • gazdasági helyzet: GDP, reáljövedelmek, infláció, munkanélküliség, bankrendszer, tőzsde
  • politikai-jogi környezet: politikai stabilitás, törvények/ jogszabályok, ill. szabvány, amely a termékcsoportot érinti
  • természeti környezet, környezetvédelem: környezetkímélő technológia, újrahasznosítható berendezések, környezetbarát csomagolóanyagok
  • technológia, műszaki fejlődés: folyamatos kutatás-fejlesztés a versenyelőny megszerzése és megtartása érdekében

Alkalmazott módszerek: pl. STEP elemzés (Social: Társadalmi, Technical: Technikai-műszaki, Economic: Gazdasági, Political: Politikai), és egyéb elemzési módszerek pl. SWOT/GYELV analízis (gyengeség-erősség-lehetőség-veszély), Ansoff-féle mátrix – a vállalat termékei és a piac közti kapcsolatot tárja fel (pl. ha régi piacon régi termékkel dolgozom, a cél a pia kiaknázása, de ha a régi piacra új terméket dobok be, akkor a termékfejlesztésre koncentrálok)

  1. Piackiaknázás eszközei: agresszív reklámmunka, eladásösztönzés, új vásárlók elcsábítása, vásárolt, felhasznált mennyiség növelése (a termék és a piac is régi)
  2. Piacfejlesztés során egy régi terméket új piacon próbálnak értékesíteni. (pl. új használati módok ajánlás, új piaci szegmentumok meghódítása)
  3. Termékfejlesztés: egy meglevő termék kiegészítése, átalakítása, új termékváltozatok ajánlása, a termékskála fejlesztése (termék új, piac régi)
  4. Diverzifikált fejlesztés: új terméket új piacon próbál értékesíteni a cég.

Portfólió- elemzések: a vállalat termékei, üzletágai és piaci részesedésük, nyereségtermelő képességük közötti kapcsolatokat vizsgálják (pl. BCG mátrix, vagyis a Boston and Consulting Group mátrixa a fejős tehénnel, a kérdőjelekkel stb.)

Posted in Marketing, MIR (marketing információs rendszer), tétel | Leave a Comment »

20 C Milyen törvények vonatkoznak a marketingkommunikációs tevékenységekre?

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Marketingkommunikáció:

  • A személyes adatok védelméről szóló törvény,
  • A piackutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló tv. (1995. évi CXIX. Tv.)

Közvetlen üzletszerzés célja: az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása (l. direct marketing)

A közvetlen üzletszerzéshez adat a következő forrásokból meríthető:

  • közvetlenül az érintettektől,
    attól az üzletféltől, akivel korábban kapcsolatban állt,
  • jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített adatbázis,
  • más, ugyanazon tevékenységet végző személytől, amennyiben az érintett az adat átadását nem tiltotta meg.
  • lakcímnyilvántartásból.

Érintett jogai: megtagadhatja, vagy megtilthatja adatai direkt marketing célú nyilvántartását, kérheti adatainak valamennyi listáról való törlését. Tilalmi lista: azon érintettek adatait tartalmazza, akik a direkt marketing célú adatkezeléshez nem járultak hozzá.

Adatvédelem és adatbiztonság
Az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, az adatfelhasználás célját, módját, időtartamát, későbbi adatátadás szándékát, arról is tájékoztatni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

Biztosítani kell számára azt a jogot, hogy az együttműködést bármikor megtagadhatja.

Az adatvédelemről gondoskodni kell, belső adatvédelmi szabályzatot kell készíteni.

Posted in adatvédelem, DM (direct marketing), jog, Marketing, marketingkommunikáció, piackutatás, tétel | Leave a Comment »

20 C Milyen törvények vonatkoznak a reklámozásra?

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Reklámozásra vonatkozó törvények:

  • A gazdasági reklámtevékenységről,1997. évi LVIII tv.
  • A gazdasági reklámok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről, 2001. évi XCVI. Tv.
  • Az elektronikus kereskedelemről, 2001. évi CVIII. Tv.
  • a rádiózásról és a televíziózásról, 1996 évi I, tv
  • egyéb: pl. az 1993. évi közoktatási tv 122. paragrafusa, amely tiltja a reklámokat az iskolákban.

A reklám célja áru vagy szolgáltatás megismertetése. Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi vállalkozását, székhelyét, adószámát és azt reklámszolgáltató részére bemutatja.

Reklámtilalmak és korlátozások

Abszolút reklámtilalmak:

  • személyhez fűződő jogok, kegyeleti jogok személyes adatok védelméhez való jogot sértő reklám,
  • erőszakra buzdító, közbiztonságot sértő reklám,
  • félelemérzetet keltő reklám.

Általános reklámtilalmak:

  • amely gyermek és fiatalkorúaknak szól, és fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, hiszékenységüket kihasználja, felnőttkorúakat vásárlásra ösztönözze,
  • szexualitást különösen hangsúlyozó reklám,
  • a pornográf reklám,
  • az adott üzleten kívül tilos a szexuális szolgáltatás reklámja,
  • burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám,
  • megtévesztő reklám,
  • nem létező áru (de kár),
  • tilos forgalomban nem lévő árut reklámozni.

Egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak:

  • tilos az adott üzleten kívül fegyvert, lőszert reklámozni,
  • tilos a kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszereket reklámozni,
  • dohányáru és alkohol csak korlátozásokkal reklámozható (pl. nem állíthatja azt egy reklám, hogy a sör ‘folyékony kenyér’ vagyis hogy jót tesz az egészségünknek, vagy akár felpörget, vagy ha iszunk egy jó pofa sört a jó pofa főnökkel, akkor már csak pár nap választ el a kinevezésig; és pl. azt sem mondhatja, hogy mindig józannak lenni/ józanul viselkedni végzetes hiba).

Reklámkorlátozás

Összehasonlító reklám csak akkor tehető közzé, ha nem megtévesztő, nem sértheti más jó hírnevét, nem vezethet tisztességtelen előnyszerzésre, kizárólag azonos rendeltetésű árukat hasonlíthat össze, tárgyilagosnak kell lennie.

A reklámsérelmi ügyekben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, összehasonlító reklámra vonatkozó panasz esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

Az iskolai reklámozásról egy érdekes cikk olvasható a HVG-ben.

Posted in adatvédelem, jog, Marketing, reklám, tétel | 4 hozzászólás »

20 B A piackutatás, a termék- és árpolitika, az értékesítési politika jogi kérdései

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A marketing tevékenységhez kapcsolódó jogterületek:

  • versenyjog,
  • fogyasztóvédelem, (l. külön bejegyzés)
  • árszabályozások,
  • internetes kereskedelem joga,
  • kereskedelemre vonatkozó rendelkezések

Árpolitika jogi kérdései: Magyarország piacgazdaság, így az állam a tisztességtelen versenyről szóló rendelkezések alkalmazásán kívül más eszközökkel nem befolyásolja a cégek árpolitikáját. Az ár csak a hatósági áras termékeknél (villamos energia, gáz) államilag megszabott. Vannak speciális területek (üzemanyag, gyógyszerárak), ahol az állam érvényesíti a maga szempontjait, de a végső árat a szolgáltató szabja meg.

 

Az értékesítési politika

Befolyásolják a versenyjogi szabályok, és a kereskedelemről szóló szabályok

Az értékesítési (kereskedelmi ) tevékenység folytatásának kereteit mind az interneten, mind a valós körülmények között törvény határozza meg.

Üzletnyitás feltételei:

  • engedély,
  • szakképesítés,
  • üzlethelyiség.

Egyéb feltételek:

  • a termék eredetét igazolni kell tudni,
  • lehetővé kell tenni, hogy a vásárló a termék jellemzőit ellenőrizni tudja,
  • jól látható helyen kell elhelyezni a vásárlók könyvét.

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás:

A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos.

Jelentős piaci erő: 1, a vállalatcsoport konszolidált nettó évi árbevétele a 100 mrd forintot meghaladja, 2, a piac struktúrájából következik. (pl vannak piacra lépési korlátok, stb.)

Tilos magatartások:

  • beszállító indokolatlan megkerülése,
  • értékesítési lehetőségtől való indokolatlan elzárás,
  • kereskedő számára indokolatlanul előnyős kockázatmegosztás alkalmazása,
  • szerződéses feltételek utólagos, egyoldalú, indokolatlan megváltoztatása,
  • indokolatlan költségek felszámítása,
  • kereskedő külön szolgáltatójának rákényszerítése a beszállítóra, stb.

Piackutatás:

A piackutatás megkezdése előtt kutatási-adatkezelési tervet kell készíteni. A megszerzett vagy a rendelkezésre álló név –és lakcímadatokat a kapcsolatfelvételen kívül egyéb célra csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet felhasználni. A piackutatás során adott válaszok feldolgozásának minden szakaszában biztosítani kell a megkérdezett személy teljes anonimitását, valamint a véleményadás önkéntességét. A személyes adatok védelméért a piackutató a felelős. (az 1995. évi CXIX tv. A piackutatásról és a közvetlen üzletszerzési célú név és lakcímadatok kezeléséről)

 

 

Posted in árpolitika, értékesítési politika, jog, Marketing, piackutatás, tétel, termékpolitika | Leave a Comment »

16 C A DM adatbázis kiépítésének módszerei, a jogi előírások tükrében

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

(uez szerintem a 20 C tételnél is jó a marketingkommunikációhoz)

A direkt marketing adatbázisa a potenciális ügyfelek(magánszemélyek, cégek) adatait tartalmazza (pl. név, cím, hobbi, jegyzett tőke stb.).

Az adatvédelmi törvény (1995) szerint
a lényeg:

1, nem bejelentkezni van jogod, hanem kijelentkezni (a címlistáról). Kéretlen offline vagy online levelet/spamet, sms-t, mms-t csak akkor kaphatunk, ha abba előzetesen beleegyezésünket adtuk–gondolnád, de nem így van. Merthogy vannak nyilvánosan elérhető adatbázisok (pl. kutatási célból és DM célból is), és az alapértelmezés szerint kaphatunk DM áradatot, majd ezt követően azt mondhatjuk, hogy köszi, de nem kérek. Vagyis nem felíratkozol a listára (opt-in) és úgy kapod az anyagot, hanem eleve fenn vagy a listán, és az a dolgod, hogy leíratkozz (opt-out). Hogy miért? Mert elméletben lemaradhatsz valami jó kis előnyös ajánlatról.

2, ha DM-et kapsz, akkor a küldő köteles közölni veled, hogy honnan szerezte az adatokat, mi a szándéka velük, kinek továbbítja stb. Ha nem kérsz a szolgáltatásból, akkor indoklás nélkül letilthatod az adataidat. Elméletben a tiltást tiszteletben kéne tartaniuk a DM-es cégeknek, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez hiú álom.

3, Ha kedves kollégánk vagy a szomszéd Jóska Pista továbbít nekünk egy reklámszagú e-mailt (ez a vírusmarketing), ami valami csaliszöveget tartalmaz (pl. küldd tovább 10 ismerősnek és kapsz egy ingyen mobilt), abban ugyan van reklám, de ismerős küldte, nincs mese, le kell nyelni. Ha cég küldte volna, akkor más a szitu, de itt felhasználó küldte felhasználónak. Határeset, hogy mettől meddig személyes levél ez. Itt bele lehet kötni.

A törvényről

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, mely 1996 januárjában lépett hatályba. E törvény az adatkezelők három olyan csoportjára: a tudományos kutatókra, a közvélemény- ill. piackutatókra, valamint a közvetlen üzletszerző (direkt marketing) cégekre állapít meg az információs önrendelkezés főszabályát korlátozó szabályokat, mely adatkezelőknek tevékenységük végzéséhez – kapcsolatfelvétel céljából név- és címlisták használatára van szükségük az érintettek belegyezése nélkül. A szabályozás célja törvényi keretek megteremtése e tevékenységek végzéséhez, mégpedig oly módon, hogy a polgárok információs önrendelkezési joga a lehető legkevésbé sérüljön, e joguk érvényesítése minél egyszerűbben történhessen, ugyanakkor az általuk igényelt szolgáltatásokat is igénybe vehessék. A törvényalkotó ugyanakkor elismeri a közvetlen üzletszerzés végzéséhez fűződő méltányolható érdekeket és a személyre szóló megkeresés, a távmegrendelés (mail order) és az áruküldés lehetséges előnyeit a lakosság részére. Ezért az információs önrendelkezés korlátozásával lehetővé teszi a potenciális vevőkörrel való kapcsolatfelvételt a direkt marketing cégek számára. A kapcsolatfelvétellel egyidejűleg (tehát minden kéretlenül kapott postai küldeményben) a címzettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, milyen célra, meddig és hogyan használja fel, van-e adatátadási szándéka, igénybe vesz-e közreműködőt, valamint arról, hogy a címzettnek jogában áll adatainak felhasználását a megjelölt célra vagy annak tetszőleges részére bármikor, indokolás nélkül megtiltani [5. § (1) a)-b)].

A módszer: A potenciális vevők nevét és címét három fő forrásból szerezhetik be [3. § (1) b)-d)]:

  • az országos személyi adat- és lakcímnyilvántartásból (régi nevén: a népesség-nyilvántartásból),
  • nyilvános címjegyzékekből és kiadványokból – feltéve, ha azok szerkesztésekor vagy adategyeztetésekor az érintettet tájékoztatták a DM célú adatfelhasználás lehetőségéről és a letiltás jogáról -, valamint
  • más, DM tevékenységet végző cégektől, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta vagy tiltotta meg.

Tipikusan tehát:

  • számlák
  • információkérő levelek, telefonok az ügyfelektől
  • kereskedelmi partnerek információi
  • saját munkatársak információi
  • jelentések, piacelemzések
  • vállalati rendezvények, kiállítások
  • címjegyzékek, telefonkönyvek, cégjegyzékek
  • címjegyzékeket, adatbázisokat árusító cégek adatai

Az adatbázisokat biztonságos kell tárolni, hogy jogosulatlanul ne férjenek hozzá más érdekeltek.

További idézetek műkedvelőknek, pl.néhány idézet a ppos.hu oldalról

2006. január 22. SPAM az EU-ban

Az Európai Unióban elsősorban az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 58/2002/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) rendelkezik a kéretlen reklámüzenetekről. A szabályozás lényege, hogy természetes személyek számára az opt-in rendszert biztosítja. Az irányelv szerint csak akkor lehet számukra ilyen üzenetet küldeni, ha előzetesen ahhoz hozzájárultak. Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nem természetes személyek jogos érdekeit is védelemben részesítsék, de közelebbről nem határozza ezt meg, azonban hangsúlyosan kimondja, hogy a tagállamok saját hatáskörükben a nem természetes személyek jogait védelemben részesítsék a kéretlen üzenetekkel szemben.
Az adatvédelmi irányelv nem tisztázza azt a kérdést, hogy az e-mailcím (esetleg a telefonszám) személyes adatnak minősül-e, mindazonáltal a szabályt értelmező egyéb európai dokumentumokból ez az értelmezés olvasható ki. Magyarországon az adatvédelmi ombudsman is ezt az értelmezést ajánlja, és az európai országok többségében ezzel az értelmezéssel találkozunk, habár zömmel ugyancsak nem nevesítik jogszabályban ezt az értelmezést. Írországban és Kanadában a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy az e-mailcím is személyes adatnak minősül. Ezzel szemben az Egyesült Királyság nem tekinti személyes adatnak az e-mailcímet, amennyiben abból nem derül ki a küldő személyazonossága.” (Terminal.hu)

2006. feb. 15. SPAM HU-ban
A spamek fogalmához tavaly decemberben csapta hozzá az Országgyűlés a politikai hirdetéseket is: így az idei kampánynak elvileg már kéretlen politikai üzenetek nélkül kell lezajlania.Tavaly év végén módosította az elektronikus kereskedelmi törvényt a parlament, s ebben meghatározták az elektronikus hirdetés fogalmát. Míg korábban maga a fogalom sem volt tisztázva, most pontosították a jogalkotók, miszerint a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsítésén túl az e-mailben, sms-ben küldött, társadalmi cél megvalósításának propagálását is elektronikus hirdetésként határozta meg. A fentiek alapján tehát a politikai üzenetekre is vonatkozik a híres 14. paragrafus, azazhogy az e-mailt (sms-t) csak annak lehet kiküldeni, aki korábban kifejezetten kérte ezt. Emlékezetes, hogy a 2002-es választások idején igencsak megnőtt a politikai tartalmú sms-ek száma, s noha ezeket jószerével mindenki az ismerőseitől kapta, sokakat zavart a politikai spam-áradat.” (MNO.hu)

2006. feb. 22. (folyt.)

2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a módosítás kapcsán új fogalmakat és hatásköri szabályokat tartalmaz a kéretlen elektronikus üzeneteket illetően.
A spamet a jogszabály elektronikus reklámüzenet helyett “elektronikus hirdetés”-ként határozza meg és kimondja, hogy ilyen hirdetést e-mail vagy más hasonló kommunikációs eszköz (pl.: MMS, SMS) útján csak akkor lehet küldeni, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult (ún. opt-in rendszer). Az elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosítása bevezeti az “elektronikus hirdető”, az “elektronikus hirdetési szolgáltató”, valamint az “elektronikus hirdetés közzétevője” fogalmát is, valamint meghatározza ezek felelősségét is a kéretlen elektronikus hirdetések kapcsán. Változtak továbbá a spam-küldéssel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. A módosítás szerint a kéretlen elektronikus hirdetés miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely az ún. elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a panaszt. A hatásköri változás következtében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez már “csak” a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt lehet fordulni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, valamint – ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű – elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre. A spamet érintő fenti változásokon túlmenően a 2005. évi CLXXI. törvény még számos helyen módosította az eredeti jogszabályt, így például a magánjellegű közlés fogalma, az elektronikus szolgáltatások korlátozásának lehetősége, az értesítés-eltávolítási eljárás néhány szabálya, valamint a szabályozott szakmákra vonatkozó rendelkezések kapcsán. (JogiFórum.hu)

(2005 ősz/tél)

A választások közeledtével egyre több a kéretlen küldemény a postaládákban. Az adatvédelmi biztos a közeljövőben ajánlásban hívja fel a pártok figyelmét a személyes adatok és a magánszféra védelméről szóló törvények betartására.
Ingatlanhirdetés, négy vaskos színes prospektus, egy vízvezeték-szerelő felhívása, ingyenes kerületi újság, meghívó a nemzeti konzultáció zárófórumára és a Népszava ingyenes száma. Hétköznapi kéretlen postai küldemények egy budapesti panelház postaládájában. Összesen 68 dekagramm felesleges papír. “

Megduplázódott az adatvédelmi észrevételek száma:” Az állampolgárok információs önrendelkezéssel kapcsolatos érzékenységét jelzi az a panaszáradat, ami az áruküldő cégek, a direktmarketing miatt zúdul az adatvédelmi biztos hivatalára – magyarázta az ombudsman, aki szerint az adatvédelmi érzékenység nem köthető egy társadalmi réteghez, státuszhoz.”

Tizenöt hónap börtönbüntetést kapott az America Online (AOL) internetszolgáltató egyik alkalmazottja, mert ellopta a cég 92 ezer ügyfelének bizalmasan kezelt adatait és eladta azt egy spammernek.”

Az 50 országot képviselő adatvédelmi biztosok elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a jövőben kiemelt helyen kell kezelnie az adatvédelmi jogszabályok sorozatos és súlyos megsértéseinek a problémáját.
Az internetes felhasználók egyre gyakrabban érezhették úgy az elmúlt hónapokban, hogy privát adataik védelme egyre inkább háttérbe szorul.”

2006 1. félévéből:

Orbán Viktor és Demszky Gábor hívásaival decemberben megkezdődött a telefonos kampányidőszak. Adatvédelmi aggály van, de megoldást még nem sikerült találni arra, hogy a pártok ne a telefonon keresztül kampányoljanak.”Az embereknek legyen joguk kitiltani a magánéletükből a politikát. A pártok ne kereshessék meg az állampolgárokat direkt módon, se telefonon, se levélben” – vélekedik Péterfalvi Attila a telefonos kampánymódszerről. “

A telefonos kampány ügyében rögzíti: az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult. A véletlenszerűen generált számok hívásával bonyolított szolgáltatás sérti a magánszféra védelmét. Véletlenszerűen választott számok alapján bonyolított hívások csak abban az esetbe engedhetők meg, ha a szolgáltató olyan adatbázist használ a hívások alapjául, amely azon előfizetők adatait tartalmazza, akik hozzájárultak adataik ilyen célú felhasználásához. Nem továbbítható telefonon, vagy egyéb elektronikus hírközlési úton kampánycélú tájékoztatás olyan előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyet fogadni.”
USA: “a spamtevékenységben bűnösnek talált James McCalla-nak 11,2 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie.McCalla a CIS címeit használta fel a kéretlen e-mailek küldésekor, ennek köszönhető, hogy az általa elküldött 280 millió kéretlen elektronikus reklámlevél végül az internetszolgáltatónál kötött ki. A férfit ezenkívül – mellékbüntetésként – arra ítélték, hogy három évig nem használhatja az internetet.”

Két nagy internetes cég azzal vetne véget a levélszemét-áradatnak, hogy postaköltséget számít fel minden üzenet után.
Az America Online és a Yahoo fizetős e-mail-szolgáltatásával küldött levelek mindegyike maximum egy centbe kerül majd a feladónak – adta hírül a BBC. A postaköltségért cserébe az elektronikus üzeneteket a spamszűrők megkerülésével továbbítják, a címzett garantáltan megkapja őket, és egy biztonsági tanúsítványt – afféle virtuális bélyeget – is viselnek majd.” (2006. február)

Nem tehetnek semmit az állampolgárok annak érdekében, hogy a pártok ne használják fel az adataikat a választási kampányban – mondta el az InfoRádióban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. A pártok kedd óta vásárolhatják meg az Országos Választási Irodától a névjegyzéket.
A választói névjegyzékből nem lehet kimaradni, vagyis az állampolgárok nem érvényesíthetik információs önrendelkezési jogukat – hangsúlyozta az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila hozzátette: senkitől sem kapott választ vagy alkotmányos érvet arra vonatkozóan, miért nem lehet leiratkozni a listáról.” “
A pártok a teljes, mintegy nyolcmillió választó adatait tartalmazó listát 26,4 millió forintért vásárolhatják meg, azaz egy választó adatiért megközelítőleg három forintot fizetnek.” (InfoRadio.hu) (2006. március)
egyéb:

Az adatvédelmi ombudsman szerint nem törvényes, ha a mobilszolgáltatók minden egyes telefonvásárláskor elkérik a személyi igazolványt, és lefénymásolják. Péterfalvi Attila szerint a fénymásolt adatbázisokat meg kell semmisíteni.”

Vírusmarketingről itt: Berényi Konrád Online Marketing blogján

http://onlinemarketing.blog.hu/2006/03/24/jogi_kerdesek
” “Igen, de egy feladó user nem engedélyezheti a címzettnek érkező reklámot.” Nem is kell engedélyezni. Ez nem spam, hanem egy felhasználó->felhasználó közti kommunikáció, ami egyben reklámhordozó. Reklámozni pedig alapértelmezés szerint bárhogy szabad. (kivéve pl. a spam, de ez nem az)” (itt példának hozták fel a Cardex képeslapot, amin szintén rajta van a “Cardex”)

“Vírusmarketing esetében az a kérdés, hogy az Eker. tv. értelmező rendelkezése között megtalálható magánjellegű közlés definícióba belefér-e, avagy sem. Ha azt mondjuk belefér, annak csak egy veszélye van: a cégek fiktív magánszemélyek nevében küldik az e-maileket…”

és végül “Az Eker. tv. 13/A. § (8) bezedés szerint: “Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.”

Posted in adatvédelem, DM (direct marketing), jog, Marketing, tétel | Leave a Comment »

20 B A marketing jogi vonatkozásai: versenyelvek

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Minden vállalkozás, gazdálkodó szerv számára lényeges az a politikai, illetve a korlátokat felállító, tevékenységet szabályozó jogi környezet, amelyben működik.

Az állami beavatkozás főbb területei a következők:

  • versenyelvek
  • fogyasztóvédelem
  • árszabályozás
  • kereskedelmi forgalmazás szabályozása
  • ügyleti jog

Hírnévrontás tilalma: Tilos valótlan tény állításával, valós tény hamis színben való feltüntetésével, vagy egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét veszélyeztetni.

Az üzleti titoksértés tilalma: Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni és/vagy felhasználni, s azt jogosulatlanul mással megosztani vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, adat, vagy megoldás, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. (l. piackutatási adatok)

Bojkott felhívás tilalma: Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten a harmadik féllel fenntartott gazdasági kapcsolat felbontását, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

Látszatkeltés (lemásolás) tilalma: Tilos a termék vagy szolgáltatás a versenytárs hozzájárulása nélkül, olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel, elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet és megjelölést használni, amely alapján a versenytársat, illetve termékét szokták általában felismerni.

Manipulálás, kartellszerű összejátszás tilalma: Tilos a pályáztatás, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Ugyancsak tilos az olyan összehangolt megállapodás, illetve magatartás, amely a gazdasági verseny korlátozását, vagy kizárását vonhatja maga után. E tilalom vonatkozik a termék árának meghatározására, a piac felosztására, a fogyasztók egy adott körének valamely áru beszerzéséből való kizárására, a beszerzési források vagy értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására, a piacra lépés akadályozására.

Gazdasági előnnyel való visszaélés tilalma: Tilos tisztességtelen vételi vagy eladási árakat megállapítani, indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötéstől, illetve annak fenntartásától, s a versenytárs, a másik fél piacra lépését, vagy műszaki fejlődését gátolni.

Posted in jog, Marketing, tétel, versenyelvek | 3 hozzászólás »

20 B A fogyasztói érdekvédelem

Posted by BizBigyó - június 14, 2006

A szöveg a törvény alapján készült de csak rövid változat a vizsgatételhez, nem azonos a törvénnyel.

1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről

kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a Magyar Köztársaság területén végzett mindazon tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.

Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, szolgáltatás (pl. biztosítási szolgáltatás)

Fogyasztó: az a személy, aki – gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül – árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, Fogyasztási kölcsönszerződés: a fogyasztási kölcsön igénybevételére irányuló szerződés.

Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, min. 2 éve működik, min. 50 fős.

Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet.

Gyártó: az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, a gyártó meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló,

A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme

Forgalomba csak biztonságos áru hozható.

A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról.

A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. Köteles az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel való együttműködésre.

A gyártó vagy a forgalmazó köteles a hatáskörrel rendelkező hatóságot a veszélyről haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani a vonatkozó adatokat.

Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:

az áru (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások), az árunak más árura gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai (macska a mikróban), az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú – fogyasztókra.

Amennyiben a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. Pl. a hajszárítót ne dobja a kádba.

Az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni (pl. egészséges baromfihús, nem fertőzött a H ezésez madárinfluenza vírussal, kifogásokat kivizsgálni (pl. rossz chip az Intel Pentiumban), az árut a forgalomból kivonni stb.

Kivétel: az áru régiség, vagy hibás és használat előtt helyre kell állítani.

A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme

Mi tartozik ide? A fogyasztó megtévesztése hamis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontásával, vagy a nyitva tartási idő be nem tartása, ha az üzletkörébe nem tartozó árut árusít vagy szolgáltatást nyújt (a sárkányfűárus ne adjon el tubákot), a szolgáltatás nyújtását jogosulatlanul megtagadja (pl. utazási iroda nem gondoskodik városnézésről, pedig ígérte), nem megfelelő minőségű árut hoz forgalomba vagy ilyen szolgáltatást nyújt (zokni, amibe nem lehet belebújni), megállapított árnál magasabb árat kér (pl. taxis).

Fogyasztási kölcsön

Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás meghatározását (pl. fűnyíró), az ár/ ellenszolgáltatás meghatározását, a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit, a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, pl. a kamatokat, járulékokat, stb.

Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával.

A fogyasztók tájékoztatása

A fogyasztót tájékoztatni kell. Adatokat kell nyújtani pl. az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához stb. Az áru minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről,

Alapvető tájékoztatási eszközök:

A címkézés

Az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán/ a címkén magyarul, jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fontos adatokat: pl. megnevezését (védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet, vagyis a Nutellára rá kell írni, hogy mogyorókrém), gyártójának/ forgalmazójának nevét és címét, származási helyének megjelölését (pl. hazai a paradicsom vagy spanyol?). További adatokat is fel kell tüntetni: az áru méreteit, nettó mennyiségét (hány gramm őszibarack van a konzervben lé nélkül) a felhasznált összetevőket (pl. van-e benne magnézium), rendeltetésszerű használhatóságának (ne harapj a banánba, húzd le a héját) vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, alapvető műszaki jellemzőit (pl. 220 V), veszélyesség jellegét (lejárt elemeken).

A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel (pl. ruhákon a mosás, vasalás).

A használati és kezelési útmutató

Van olyan áru, ami csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba.

Az útmutató legyen magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen fogalmazva, és tartalmazza, pl. a különleges tárolási, kezelési feltételeket (pl. felbontás után hűtve tárolandó). Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.

Az ár feltüntetése

A forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról (egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni). Jó hír: több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a legalacsonyabb eladási árat kell kifizetni. Fontos és a boltokban néha alkalmazott trükk: az árcímke nem takarhatja el a fogyasztói tájékoztatót (pl. ha lejárt a szavatossága ne tegyenek rá árcímkét).

A csomagolás

Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne rontsa az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, legyen biztonságos.

Miért felelős a gyártó és miért a forgalmazó? Gyártó: címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, valamint a csomagolás. Forgalmazó: az ár feltüntetése, de ha a gyártó lehagyott valamit (pl. az egész címkét), akkor a forgalmazónak kell azt pótolni.

A fogyasztók oktatása

Iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében, elsősorban állami feladat, így a Nemzeti Alaptanterv részét képezi.

A fogyasztói jogok érvényesítése: Békéltető testület

Röviden: nem kell rögtön a bíróságra menni. A békés, peren kívüli megoldás érdekében vannak a békéltető testületek

A területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, de a helyi önkormányzatok – önkéntesen – részt vállalhatnak. Hatáskörükbe a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Ahogy általában a legközelebbi orvoshoz megyünk, itt is mindenkinek van egy területileg illetékes (lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti) békepipa szervezete.

A testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból (legalább 10, legfeljebb 30 főt – egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki). A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, szakmai ismeretük és a jelölő szervezet megjelölését (nyilvános adatok). Az elnököt a testület választja meg. A választás eredményét a békéltető testület megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának. A tagok megbízatása három évre szól, feltétel felsőfokú iskolai végzettség és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlat. A békéltető testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek.

A békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét. De lehet egytagú is, ha az ügy eldöntését egyszerűnek tartják és egy testületi tag személyében megállapodnak.

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Tartalmaznia kell a fogyasztó adatait (nevét, lakóhelyét stb.) a bepanaszolt szervezet adatait (nevét, székhelyét), a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket/ bizonyítékait, stb.

Az elnök az eljárás megindulásától számított harminc napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között (bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását).

A tanács határozata: kétféle lehet. Ha a bepanaszolt szervezet azt mondta, hogy okés, amit a tanács megoldásként ajánl, akkor ’kötelezést tartalmazó határozat’ születik mert akkor kötelező megtennie, amit a tanács mond. Ha nem fogadta el, akkor a tanács határoztat csak ajánlás. Az eljárás költségét a vesztes fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

Ügyfélszolgálat

A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, valamint a távközlési szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek a fogyasztói panaszok kivizsgálására stb. ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni. Működési rendjét, félfogadási idejét úgy kell kialakítani, hogy a fogyasztó használni is tudja az ügyfélszolgálatot. Ha az ügyfélszolgálat elutasítja a panaszt, akkor le kell írnia, hogy miért.

Keresetindítás

Ha a fogyasztók széles körét érinti a panasz/ hátrány, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja pl. a PSZÁF-et, hogy a vesztes költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. Pl. brókerbotrány.

A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere

A miniszter kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények megjelölését is stb..

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal és a Kormány által kijelölt miniszter irányítása alatt áll. A Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok megtartását, kezdeményezik a jogszabály módosításokat, ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathatnak stb.

Megjegyzés: a gyógyszerek forgalmazásáról külön jogszabály rendelkezik.

Posted in fogyasztóvédelem, jog, Marketing, tétel | 10 hozzászólás »