Marketingtételek

Tételek a reklám- és marketingmenedzser képzéshez

Archive for the ‘jog’ Category

18 A Gazdasági társasági formák, jellemzőik

Posted by BizBigyó - július 11, 2006

A gazdasági társaság lényege: a gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat, kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, pert indíthat és perelhető. A gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folyatására lehet alapítani.

A gazdasági társaságok két fő csoportba oszthatók:

jogi személyiség nélküli

  • Bt, betéti társaság
  • Kkt, közkereseti társaság

jogi személyiséggel rendelkezik

  • Kft, korlátolt felelősségű társaság,
  • Rt. részvénytársaság

A gazdasági társaságokra vonatkozóan közös szabályok rendezik: az alapítás kérdéseit, a társaságok testületeire vonatkozó kérdéseket, a gazdasági társaság törvényes képviseletét, a társaság megszűnését stb.

A társaság alapítása: létesítő okirattal történik, melynek fajtája a társaság formájától függ (egyszemélyes társaság: alapító okirat, nyilvánosan működő rt.: alapszabály, minden más esetben társasági szerződés). Az adott létesítő okiratot minden tagnak alá kell írnia, majd közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

A létesítő okirat kötelező elemei: cégnév, székhely, a társaság tagjai, jegyzett tőke, cégjegyzés módja, vezető tisztségviselők neve, lakóhelye, stb. mindazt, amit a törvény az adott cégformánál előír.

A tag vagyoni hozzájárulása: A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli. A nem vagyoni hozzájárulás (apport) értékét könyvvizsgáló állapítja meg.

Előtársaság: az alapító okirat ellenjegyzésének napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Az előtársasági jelleget fel kell tüntetni.

A gazdasági társaság legfőbb szerve: a gyűlés (Kkt-bt: tagok gyűlése, Kft:taggyűlés, Rt.: közgyűlés). A legfőbb szerv ülésén a tagok jelen vannak, és döntenek a társaság legfontosabb ügyeiről. Évente legalább egyszer ülésezik. A tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg szavazati jog.

Vezető tisztségviselők
Az ügyvezetést a vezető tisztségviselők látják el. Vezető tisztségviselő: Kkt, bt.: üzletvezetésre jogosult tag, Kft.: ügyvezető, Rt.: igazgatóság. A vezető tisztségviselőket a legfőbb szerv választja. Egy személy max. három cégnél lehet egyszerre vezető tisztségviselő. Max öt évre lehet megválasztani, újraválasztható és visszahívható. Csak természetes személy lehet vezető tisztségviselő.

Ellenőrző szervek: könyvvizsgáló, felügyelő bizottság

Közkereseti társaság: Tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

Betéti társaság: Üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására hozzák létre, egy beltag felelőssége korlátlan, míg legalább egy kültag felelőssége vagyoni betétjéig korlátozott. A kültag üzletvezetésre nem jogosult.

Korlátolt felelősségű társaság: olyan gazdasági társaság amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből szóló törzstőkével alakul és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A tag kötelezettségeiért egyébként nem felel.

Részvénytársaság: olyan tőkeegyesítő gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul és amelynél a részvényes kötelezettsége az Rt-vel szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

Itt biztos elkelne néhány frissítés pl. a ZRt.-ről stb.

Reklámok

Posted in Bt. (betéti társaság), jog, Kft. (korlátolt felelősségű társaság), Kkt. (közkereseti társaság), Rt. (részvénytársaság), társasági formák, tétel | 1 Comment »

19 A Értékpapír- és tőkepiac

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A Polgári Törvénykönyv az értékpapír fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat a jogosultnak. Értékpapírt azonban nem csak pénzkövetelésről, hanem dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról is ki lehet állítani.

Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik, és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

Legfontosabb jellemzői

A kibocsátó (kiállító) egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza. Az értékpapír nem kétoldalú jogügylet, annak érvényes létrejöttéhez elfogadásra nincs szükség.

A kibocsátó (kiállító) feltételhez nem kötött azon kötelezettségvállalását tartalmazza, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy fizetést teljesít a jogosult részére. Feltétel kikötése ("Fizetek, ha ….") az értékpapír érvénytelenségét vonja maga után.

Értékpapírt pénzkövetelésről, hitelviszonyról (pl. váltó, csekk, kötvény), tagsági részesedésről (pl. részvény, szövetkezeti üzletrész) vagy áruval kapcsolatos jogról (pl. közraktári jegy) lehet kiállítani.

Kizárólag az olyan okirat tekinthető értékpapírnak, amelyet valamely jogszabály annak minősít, azaz csak jogszabály által nevesített értékpapírokat lehet kiállítani, kibocsátani. Új értékpapírtípus bevezetéséhez jogszabályalkotásra van szükség, vagy egy Gombóc Artúrra a csokirészvényekhez.

Az egyes értékpapírtípusokról szóló jogszabályok tételesen meghatározzák az adott értékpapír érvényességi kellékeit. Az érvényességi kellékek hiányában az okirat nem minősül értékpapírnak, így nem alkalmazhatók vele szemben az értékpapírokhoz fűződő speciális jogkövetkezmények (pl. átruházás stb.) sem.

Az értékpapírok a technikai fejlődés következtében változatos formákban jelenhetnek meg, a papír alapú értékpapírok mellett dematerializált (papír nincs, csak elektronikus adat) értékpapír kibocsátására is lehetőség van. A dematerializált értékpapírokat az értékpapír-forgalmazók által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván. Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

Az értékpapírban szereplő követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – eltérő rendelkezés hiányában – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Nincs lehetőség az értékpapírban szereplő követelés érvényesítésére még bírói úton sem, ha pl. az értékpapír megsemmisül vagy elvész.

Az értékpapírok – átruházhatóság szempontjából – névre szólóak vagy bemutatóra szólóak lehetnek.

Az értékpapírok átruházásának speciális joghatásai vannak.

A legelterjedtebb az értékpapírok alapjogviszony szerinti osztályozása, azazhogy az adott értékpapír milyen jogviszonyt testesít meg. Így beszélhetünk:

pénzkövetelésről szóló értékpapírról (pl. kötvény, váltó, csekk, kincstárjegy, letéti jegy, befektetési jegy, jelzáloglevél)

tagsági jogról, részesedésről szóló értékpapírról (részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész),

áru feletti rendelkezési jogról szóló értékpapírról (közraktári jegy).

Az értékpapírok átruházásuk szempontjából névre szólóak vagy bemutatóra szólóak, hozamuk szerint nem kamatozók (pl. diszkont kincstárjegy), fix kamatozásúak (pl. kötvény) vagy változó kamatozásúak (pl. részvény) lehetnek.

Az értékpapírok futamideje is igen változatos:

  • rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű értékpapírok (kincstárjegy, váltó, kötvény),
  • közép – 1 és 5 év közötti – futamidejű értékpapírok (kötvény, letéti jegy),
  • hosszú – 5 évnél több – futamidejű értékpapírok (kötvény, jelzáloglevél),
  • lejárat nélküli értékpapírok (részvény, szövetkezeti üzletrész, vagyonjegy)

Összevont címletű és a dematerializált értékpapír

Az értékpapírok immobilizációja azt jelenti, hogy a teljes kibocsátás egyetlen összevont címletű, papír alapú értékpapírban testesül meg. Az értékpapír-kibocsátás teljes összegéről kiállított, fizikailag létező okiratot az elszámolóházban letétbe kell helyezni.

A dematerializált részvényről kötelező egy kiállított fizikai okirat (papír), ez azonban nem tekinthető értékpapírnak. A központi értéktár a dematerializált részvényekről központi értékpapírszámlát vezet. A

Elveszett értékpapír megsemmisítése

Ha a fizikailag előállított értékpapír jogellenesen kikerül a jogosult birtokából (pl. ellopják), vagy egyszerűen elvész, speciális eljárás keretében meg kell semmisíteni. A megsemmisítésre irányuló eljárást – kérelemre – a közjegyző folytatja le, abban az esetben, ha a fizikailag előállított értékpapír nincs meg. A kérelmet az értékpapír utolsó birtokosa kérheti.

 

és blablablablabla

 

Posted in értékpapír, értékpapírpiac, jog, piac, tétel | Leave a Comment »

20 C Milyen törvények vonatkoznak a marketingkommunikációs tevékenységekre?

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Marketingkommunikáció:

  • A személyes adatok védelméről szóló törvény,
  • A piackutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló tv. (1995. évi CXIX. Tv.)

Közvetlen üzletszerzés célja: az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása (l. direct marketing)

A közvetlen üzletszerzéshez adat a következő forrásokból meríthető:

  • közvetlenül az érintettektől,
    attól az üzletféltől, akivel korábban kapcsolatban állt,
  • jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített adatbázis,
  • más, ugyanazon tevékenységet végző személytől, amennyiben az érintett az adat átadását nem tiltotta meg.
  • lakcímnyilvántartásból.

Érintett jogai: megtagadhatja, vagy megtilthatja adatai direkt marketing célú nyilvántartását, kérheti adatainak valamennyi listáról való törlését. Tilalmi lista: azon érintettek adatait tartalmazza, akik a direkt marketing célú adatkezeléshez nem járultak hozzá.

Adatvédelem és adatbiztonság
Az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, az adatfelhasználás célját, módját, időtartamát, későbbi adatátadás szándékát, arról is tájékoztatni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

Biztosítani kell számára azt a jogot, hogy az együttműködést bármikor megtagadhatja.

Az adatvédelemről gondoskodni kell, belső adatvédelmi szabályzatot kell készíteni.

Posted in adatvédelem, DM (direct marketing), jog, Marketing, marketingkommunikáció, piackutatás, tétel | Leave a Comment »

20 C Milyen törvények vonatkoznak a reklámozásra?

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Reklámozásra vonatkozó törvények:

  • A gazdasági reklámtevékenységről,1997. évi LVIII tv.
  • A gazdasági reklámok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről, 2001. évi XCVI. Tv.
  • Az elektronikus kereskedelemről, 2001. évi CVIII. Tv.
  • a rádiózásról és a televíziózásról, 1996 évi I, tv
  • egyéb: pl. az 1993. évi közoktatási tv 122. paragrafusa, amely tiltja a reklámokat az iskolákban.

A reklám célja áru vagy szolgáltatás megismertetése. Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi vállalkozását, székhelyét, adószámát és azt reklámszolgáltató részére bemutatja.

Reklámtilalmak és korlátozások

Abszolút reklámtilalmak:

  • személyhez fűződő jogok, kegyeleti jogok személyes adatok védelméhez való jogot sértő reklám,
  • erőszakra buzdító, közbiztonságot sértő reklám,
  • félelemérzetet keltő reklám.

Általános reklámtilalmak:

  • amely gyermek és fiatalkorúaknak szól, és fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, hiszékenységüket kihasználja, felnőttkorúakat vásárlásra ösztönözze,
  • szexualitást különösen hangsúlyozó reklám,
  • a pornográf reklám,
  • az adott üzleten kívül tilos a szexuális szolgáltatás reklámja,
  • burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám,
  • megtévesztő reklám,
  • nem létező áru (de kár),
  • tilos forgalomban nem lévő árut reklámozni.

Egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak:

  • tilos az adott üzleten kívül fegyvert, lőszert reklámozni,
  • tilos a kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszereket reklámozni,
  • dohányáru és alkohol csak korlátozásokkal reklámozható (pl. nem állíthatja azt egy reklám, hogy a sör ‘folyékony kenyér’ vagyis hogy jót tesz az egészségünknek, vagy akár felpörget, vagy ha iszunk egy jó pofa sört a jó pofa főnökkel, akkor már csak pár nap választ el a kinevezésig; és pl. azt sem mondhatja, hogy mindig józannak lenni/ józanul viselkedni végzetes hiba).

Reklámkorlátozás

Összehasonlító reklám csak akkor tehető közzé, ha nem megtévesztő, nem sértheti más jó hírnevét, nem vezethet tisztességtelen előnyszerzésre, kizárólag azonos rendeltetésű árukat hasonlíthat össze, tárgyilagosnak kell lennie.

A reklámsérelmi ügyekben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, összehasonlító reklámra vonatkozó panasz esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

Az iskolai reklámozásról egy érdekes cikk olvasható a HVG-ben.

Posted in adatvédelem, jog, Marketing, reklám, tétel | 4 hozzászólás »

20 B A piackutatás, a termék- és árpolitika, az értékesítési politika jogi kérdései

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A marketing tevékenységhez kapcsolódó jogterületek:

  • versenyjog,
  • fogyasztóvédelem, (l. külön bejegyzés)
  • árszabályozások,
  • internetes kereskedelem joga,
  • kereskedelemre vonatkozó rendelkezések

Árpolitika jogi kérdései: Magyarország piacgazdaság, így az állam a tisztességtelen versenyről szóló rendelkezések alkalmazásán kívül más eszközökkel nem befolyásolja a cégek árpolitikáját. Az ár csak a hatósági áras termékeknél (villamos energia, gáz) államilag megszabott. Vannak speciális területek (üzemanyag, gyógyszerárak), ahol az állam érvényesíti a maga szempontjait, de a végső árat a szolgáltató szabja meg.

 

Az értékesítési politika

Befolyásolják a versenyjogi szabályok, és a kereskedelemről szóló szabályok

Az értékesítési (kereskedelmi ) tevékenység folytatásának kereteit mind az interneten, mind a valós körülmények között törvény határozza meg.

Üzletnyitás feltételei:

  • engedély,
  • szakképesítés,
  • üzlethelyiség.

Egyéb feltételek:

  • a termék eredetét igazolni kell tudni,
  • lehetővé kell tenni, hogy a vásárló a termék jellemzőit ellenőrizni tudja,
  • jól látható helyen kell elhelyezni a vásárlók könyvét.

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás:

A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos.

Jelentős piaci erő: 1, a vállalatcsoport konszolidált nettó évi árbevétele a 100 mrd forintot meghaladja, 2, a piac struktúrájából következik. (pl vannak piacra lépési korlátok, stb.)

Tilos magatartások:

  • beszállító indokolatlan megkerülése,
  • értékesítési lehetőségtől való indokolatlan elzárás,
  • kereskedő számára indokolatlanul előnyős kockázatmegosztás alkalmazása,
  • szerződéses feltételek utólagos, egyoldalú, indokolatlan megváltoztatása,
  • indokolatlan költségek felszámítása,
  • kereskedő külön szolgáltatójának rákényszerítése a beszállítóra, stb.

Piackutatás:

A piackutatás megkezdése előtt kutatási-adatkezelési tervet kell készíteni. A megszerzett vagy a rendelkezésre álló név –és lakcímadatokat a kapcsolatfelvételen kívül egyéb célra csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet felhasználni. A piackutatás során adott válaszok feldolgozásának minden szakaszában biztosítani kell a megkérdezett személy teljes anonimitását, valamint a véleményadás önkéntességét. A személyes adatok védelméért a piackutató a felelős. (az 1995. évi CXIX tv. A piackutatásról és a közvetlen üzletszerzési célú név és lakcímadatok kezeléséről)

 

 

Posted in árpolitika, értékesítési politika, jog, Marketing, piackutatás, tétel, termékpolitika | Leave a Comment »

14 A A gazdasági verseny szabályai

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A versenyjog a gazdasági tevékenységet szabályozó normarendszer.

A versenyjog a versenyt oltalmazza és ezzel a közérdeket védi. A verseny biztosítja a műszaki-technikai fejlődést, a korszerű termékek megjelenését, és azt, hogy a gazdasági életben a hatékonyabb vállalkozó szerezzen előnyös pozíciókat.

A versenyjog fő ágai:

1, a tisztességtelen verseny elleni jogintézmények:a közérdek védelmében, ill. a fogyasztóvédelmi szabályok,

2, a versenykorlátozások joga: kartelljog, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, ill. a vállalkozások összefonódására vonatkozó szabályok (a tőkekoncentráció hátrányos hatásainak csökkentése).

 

Versenypolitika: a kormányok azon politikájának összessége, amelyekkel a cégeket verseny körülmények közé kényszerítik, amellyel biztosítani kívánják a versenytől remélt gazdasági és társadalmi pozitívumok megvalósulását. Szűkebb értelemben a versenypolitika lényege a versenyszabályozás, tágabb értelemben minden olyan eszköz, amelyek révén az állam a verseny viszonyaira tudatosan kíván hatni.
Versenyjog: a versenypolitikában alkalmazott jogszabályokat és a kialakult joggyakorlatot jelenti.
Versenyszabályozás: ez a joganyag szélesebb skáláját és az intézményi háttér nagyobb hangsúlyát jelenti. Bizonyos, ún. szabályozott iparágakban az állam határozza meg a főbb feltételeket, ki léphet piacra, milyen tevékenységet folytathat, milyen feltételekkel, stb… Ezeket a szabályokat nem tekintik a versenyjog részének, holott az adott terület versenyviszonyait mégis alapvetően meghatározzák (pl energia, távközlés).

A fontosabb belépési korlátok:

  • méret/választék gazdaságosság
  • tőkeszükséglet
  • termék-megkülönböztetés (fogyasztói márkahűség)
  • áttérési költség
  • forgalmazási vagy erőforrásokhoz való hozzájutás nehézségei
  • szellemi tulajdonjogok
  • külkereskedelmi korlátok
  • engedélyek

A verseny lényege, hogy az eladók üzleti céloktól vezérelve egymástól függetlenül versengenek a vevőkért. A verseny folyhat ár, minőség, mennyiség, szolgáltatás, illetve ezek kombinációja vagy más célok terén.

Főbb funkciók:

  1. jóléti: a fogyasztók úgy választhassanak, hogy számukra a lehető legnagyobb jólét következzen be;
  2. allokációs: a beruházásokat olyan termékbe/szolgáltatásba fektetik, amelyek iránt kereslet van, és ezáltal alkalmazkodnak a fogyasztói igényekhez;
  3. hatékonysági: a szereplők termelési költsége a lehető legalacsonyabb legyen;
  4. jövedelemelosztó: a legjobb piaci szereplőnek jár a legnagyobb profit;

A tisztességtelen versenycselekmények tilalma körébe tartozó tényállások; hírnévrontás; üzleti titok megsértése; bojkott felhívás; szolgai utánzás (jellegbitorlás); tisztességtelen versenyeztetési, árverési és tőzsdei eljárások, tisztességtelen alku.
Hírnévrontás
Előfeltétele a versenyviszony léte, vagyis csak versenytárs terhére lehet elkövetni. Megvalósulhat valótlan tény állításával/híresztelésével, valós tény hamis színben való feltüntetésével, illetve egyéb magatartással. Mindez történhet szóban, írásban vagy bármilyen közlésre alkalmas eszközzel. A törvény a jó hírnevet, a hitelképességet védi. Hírnévrontás és fogyasztó megtévesztése között gyakran nagyon nehéz meghúzni a határt, de különbség, hogy utóbbi csak áruval kapcsolatos lehet és túlnyomó részben nem áll mögötte versenyviszony.

Üzleti titok védelme
Ide tartozik tény, adat, megoldás, információ, ami a gazdasági élethez kapcsolódik, és amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és aminek a titokban tartáshoz a szükséges intézkedéseket megtette. Szűkebb értelemben üzleti titoknak minősülnek a műszaki megoldások, az új technikák, technológiák, de versenyjogi szempontból releváns még a kereskedelmi/pénzügyi döntés, a vállalkozás szervezete is. Hogyan történhet? Pl. tisztességtelen módon való megszerzés, felhasználás; jogosulatlanul mással való közlés vagy nyilvánosságra hozás;

Bojkott
A piaci kapcsolatok megzavarásának sajátos formája, amely a 3. személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására, vagy az ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul. A lényeg, hogy a partnerkizárás/váltás tisztességtelen módon történjen.

Szolgai utánzás
Itt feltétel, hogy a felek versenytársak legyenek, vagyis hogy egy adott áruról a versenytársat vagy annak áruját ismerjék fel. Fontos feltétel továbbá, hogy a versenytárs, illetve az áruja a hazai piacon ismert legyen, mert az összetévesztés csak így lehetséges, plusz, hogy az utánzat annyira hasonlítson az eredetihez, hogy az összetévesztésnek reális esélye legyen. A versenyjogi védelem nem függ az áru belső ismérveitől, jellegzetességeitől. Hogyan? Előállítással, forgalomba hozatallal, név, megjelölés vagy árujelző használatával.
Vonatkozhat az árura, annak külső formájára vagy belső felépítésére, illetve az elnevezésre (áruéra és gyártóára egyaránt).

Tisztességtelen versenyeztetési, árverési és tőzsdei eljárások
Tilos ezen ügyletek tisztaságát bármilyen módon megsérteni. A szabály szubszidiárius jellegű, mert csak akkor alkalmazható, ha a Tpvt. vagy más törvény másként nem rendelkezik.

Posted in gazdasági verseny, jog, tétel | Leave a Comment »

16 C A DM adatbázis kiépítésének módszerei, a jogi előírások tükrében

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

(uez szerintem a 20 C tételnél is jó a marketingkommunikációhoz)

A direkt marketing adatbázisa a potenciális ügyfelek(magánszemélyek, cégek) adatait tartalmazza (pl. név, cím, hobbi, jegyzett tőke stb.).

Az adatvédelmi törvény (1995) szerint
a lényeg:

1, nem bejelentkezni van jogod, hanem kijelentkezni (a címlistáról). Kéretlen offline vagy online levelet/spamet, sms-t, mms-t csak akkor kaphatunk, ha abba előzetesen beleegyezésünket adtuk–gondolnád, de nem így van. Merthogy vannak nyilvánosan elérhető adatbázisok (pl. kutatási célból és DM célból is), és az alapértelmezés szerint kaphatunk DM áradatot, majd ezt követően azt mondhatjuk, hogy köszi, de nem kérek. Vagyis nem felíratkozol a listára (opt-in) és úgy kapod az anyagot, hanem eleve fenn vagy a listán, és az a dolgod, hogy leíratkozz (opt-out). Hogy miért? Mert elméletben lemaradhatsz valami jó kis előnyös ajánlatról.

2, ha DM-et kapsz, akkor a küldő köteles közölni veled, hogy honnan szerezte az adatokat, mi a szándéka velük, kinek továbbítja stb. Ha nem kérsz a szolgáltatásból, akkor indoklás nélkül letilthatod az adataidat. Elméletben a tiltást tiszteletben kéne tartaniuk a DM-es cégeknek, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez hiú álom.

3, Ha kedves kollégánk vagy a szomszéd Jóska Pista továbbít nekünk egy reklámszagú e-mailt (ez a vírusmarketing), ami valami csaliszöveget tartalmaz (pl. küldd tovább 10 ismerősnek és kapsz egy ingyen mobilt), abban ugyan van reklám, de ismerős küldte, nincs mese, le kell nyelni. Ha cég küldte volna, akkor más a szitu, de itt felhasználó küldte felhasználónak. Határeset, hogy mettől meddig személyes levél ez. Itt bele lehet kötni.

A törvényről

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, mely 1996 januárjában lépett hatályba. E törvény az adatkezelők három olyan csoportjára: a tudományos kutatókra, a közvélemény- ill. piackutatókra, valamint a közvetlen üzletszerző (direkt marketing) cégekre állapít meg az információs önrendelkezés főszabályát korlátozó szabályokat, mely adatkezelőknek tevékenységük végzéséhez – kapcsolatfelvétel céljából név- és címlisták használatára van szükségük az érintettek belegyezése nélkül. A szabályozás célja törvényi keretek megteremtése e tevékenységek végzéséhez, mégpedig oly módon, hogy a polgárok információs önrendelkezési joga a lehető legkevésbé sérüljön, e joguk érvényesítése minél egyszerűbben történhessen, ugyanakkor az általuk igényelt szolgáltatásokat is igénybe vehessék. A törvényalkotó ugyanakkor elismeri a közvetlen üzletszerzés végzéséhez fűződő méltányolható érdekeket és a személyre szóló megkeresés, a távmegrendelés (mail order) és az áruküldés lehetséges előnyeit a lakosság részére. Ezért az információs önrendelkezés korlátozásával lehetővé teszi a potenciális vevőkörrel való kapcsolatfelvételt a direkt marketing cégek számára. A kapcsolatfelvétellel egyidejűleg (tehát minden kéretlenül kapott postai küldeményben) a címzettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, milyen célra, meddig és hogyan használja fel, van-e adatátadási szándéka, igénybe vesz-e közreműködőt, valamint arról, hogy a címzettnek jogában áll adatainak felhasználását a megjelölt célra vagy annak tetszőleges részére bármikor, indokolás nélkül megtiltani [5. § (1) a)-b)].

A módszer: A potenciális vevők nevét és címét három fő forrásból szerezhetik be [3. § (1) b)-d)]:

  • az országos személyi adat- és lakcímnyilvántartásból (régi nevén: a népesség-nyilvántartásból),
  • nyilvános címjegyzékekből és kiadványokból – feltéve, ha azok szerkesztésekor vagy adategyeztetésekor az érintettet tájékoztatták a DM célú adatfelhasználás lehetőségéről és a letiltás jogáról -, valamint
  • más, DM tevékenységet végző cégektől, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta vagy tiltotta meg.

Tipikusan tehát:

  • számlák
  • információkérő levelek, telefonok az ügyfelektől
  • kereskedelmi partnerek információi
  • saját munkatársak információi
  • jelentések, piacelemzések
  • vállalati rendezvények, kiállítások
  • címjegyzékek, telefonkönyvek, cégjegyzékek
  • címjegyzékeket, adatbázisokat árusító cégek adatai

Az adatbázisokat biztonságos kell tárolni, hogy jogosulatlanul ne férjenek hozzá más érdekeltek.

További idézetek műkedvelőknek, pl.néhány idézet a ppos.hu oldalról

2006. január 22. SPAM az EU-ban

Az Európai Unióban elsősorban az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 58/2002/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) rendelkezik a kéretlen reklámüzenetekről. A szabályozás lényege, hogy természetes személyek számára az opt-in rendszert biztosítja. Az irányelv szerint csak akkor lehet számukra ilyen üzenetet küldeni, ha előzetesen ahhoz hozzájárultak. Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nem természetes személyek jogos érdekeit is védelemben részesítsék, de közelebbről nem határozza ezt meg, azonban hangsúlyosan kimondja, hogy a tagállamok saját hatáskörükben a nem természetes személyek jogait védelemben részesítsék a kéretlen üzenetekkel szemben.
Az adatvédelmi irányelv nem tisztázza azt a kérdést, hogy az e-mailcím (esetleg a telefonszám) személyes adatnak minősül-e, mindazonáltal a szabályt értelmező egyéb európai dokumentumokból ez az értelmezés olvasható ki. Magyarországon az adatvédelmi ombudsman is ezt az értelmezést ajánlja, és az európai országok többségében ezzel az értelmezéssel találkozunk, habár zömmel ugyancsak nem nevesítik jogszabályban ezt az értelmezést. Írországban és Kanadában a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy az e-mailcím is személyes adatnak minősül. Ezzel szemben az Egyesült Királyság nem tekinti személyes adatnak az e-mailcímet, amennyiben abból nem derül ki a küldő személyazonossága.” (Terminal.hu)

2006. feb. 15. SPAM HU-ban
A spamek fogalmához tavaly decemberben csapta hozzá az Országgyűlés a politikai hirdetéseket is: így az idei kampánynak elvileg már kéretlen politikai üzenetek nélkül kell lezajlania.Tavaly év végén módosította az elektronikus kereskedelmi törvényt a parlament, s ebben meghatározták az elektronikus hirdetés fogalmát. Míg korábban maga a fogalom sem volt tisztázva, most pontosították a jogalkotók, miszerint a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsítésén túl az e-mailben, sms-ben küldött, társadalmi cél megvalósításának propagálását is elektronikus hirdetésként határozta meg. A fentiek alapján tehát a politikai üzenetekre is vonatkozik a híres 14. paragrafus, azazhogy az e-mailt (sms-t) csak annak lehet kiküldeni, aki korábban kifejezetten kérte ezt. Emlékezetes, hogy a 2002-es választások idején igencsak megnőtt a politikai tartalmú sms-ek száma, s noha ezeket jószerével mindenki az ismerőseitől kapta, sokakat zavart a politikai spam-áradat.” (MNO.hu)

2006. feb. 22. (folyt.)

2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a módosítás kapcsán új fogalmakat és hatásköri szabályokat tartalmaz a kéretlen elektronikus üzeneteket illetően.
A spamet a jogszabály elektronikus reklámüzenet helyett “elektronikus hirdetés”-ként határozza meg és kimondja, hogy ilyen hirdetést e-mail vagy más hasonló kommunikációs eszköz (pl.: MMS, SMS) útján csak akkor lehet küldeni, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult (ún. opt-in rendszer). Az elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosítása bevezeti az “elektronikus hirdető”, az “elektronikus hirdetési szolgáltató”, valamint az “elektronikus hirdetés közzétevője” fogalmát is, valamint meghatározza ezek felelősségét is a kéretlen elektronikus hirdetések kapcsán. Változtak továbbá a spam-küldéssel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. A módosítás szerint a kéretlen elektronikus hirdetés miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely az ún. elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a panaszt. A hatásköri változás következtében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez már “csak” a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt lehet fordulni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, valamint – ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű – elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre. A spamet érintő fenti változásokon túlmenően a 2005. évi CLXXI. törvény még számos helyen módosította az eredeti jogszabályt, így például a magánjellegű közlés fogalma, az elektronikus szolgáltatások korlátozásának lehetősége, az értesítés-eltávolítási eljárás néhány szabálya, valamint a szabályozott szakmákra vonatkozó rendelkezések kapcsán. (JogiFórum.hu)

(2005 ősz/tél)

A választások közeledtével egyre több a kéretlen küldemény a postaládákban. Az adatvédelmi biztos a közeljövőben ajánlásban hívja fel a pártok figyelmét a személyes adatok és a magánszféra védelméről szóló törvények betartására.
Ingatlanhirdetés, négy vaskos színes prospektus, egy vízvezeték-szerelő felhívása, ingyenes kerületi újság, meghívó a nemzeti konzultáció zárófórumára és a Népszava ingyenes száma. Hétköznapi kéretlen postai küldemények egy budapesti panelház postaládájában. Összesen 68 dekagramm felesleges papír. “

Megduplázódott az adatvédelmi észrevételek száma:” Az állampolgárok információs önrendelkezéssel kapcsolatos érzékenységét jelzi az a panaszáradat, ami az áruküldő cégek, a direktmarketing miatt zúdul az adatvédelmi biztos hivatalára – magyarázta az ombudsman, aki szerint az adatvédelmi érzékenység nem köthető egy társadalmi réteghez, státuszhoz.”

Tizenöt hónap börtönbüntetést kapott az America Online (AOL) internetszolgáltató egyik alkalmazottja, mert ellopta a cég 92 ezer ügyfelének bizalmasan kezelt adatait és eladta azt egy spammernek.”

Az 50 országot képviselő adatvédelmi biztosok elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a jövőben kiemelt helyen kell kezelnie az adatvédelmi jogszabályok sorozatos és súlyos megsértéseinek a problémáját.
Az internetes felhasználók egyre gyakrabban érezhették úgy az elmúlt hónapokban, hogy privát adataik védelme egyre inkább háttérbe szorul.”

2006 1. félévéből:

Orbán Viktor és Demszky Gábor hívásaival decemberben megkezdődött a telefonos kampányidőszak. Adatvédelmi aggály van, de megoldást még nem sikerült találni arra, hogy a pártok ne a telefonon keresztül kampányoljanak.”Az embereknek legyen joguk kitiltani a magánéletükből a politikát. A pártok ne kereshessék meg az állampolgárokat direkt módon, se telefonon, se levélben” – vélekedik Péterfalvi Attila a telefonos kampánymódszerről. “

A telefonos kampány ügyében rögzíti: az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult. A véletlenszerűen generált számok hívásával bonyolított szolgáltatás sérti a magánszféra védelmét. Véletlenszerűen választott számok alapján bonyolított hívások csak abban az esetbe engedhetők meg, ha a szolgáltató olyan adatbázist használ a hívások alapjául, amely azon előfizetők adatait tartalmazza, akik hozzájárultak adataik ilyen célú felhasználásához. Nem továbbítható telefonon, vagy egyéb elektronikus hírközlési úton kampánycélú tájékoztatás olyan előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyet fogadni.”
USA: “a spamtevékenységben bűnösnek talált James McCalla-nak 11,2 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie.McCalla a CIS címeit használta fel a kéretlen e-mailek küldésekor, ennek köszönhető, hogy az általa elküldött 280 millió kéretlen elektronikus reklámlevél végül az internetszolgáltatónál kötött ki. A férfit ezenkívül – mellékbüntetésként – arra ítélték, hogy három évig nem használhatja az internetet.”

Két nagy internetes cég azzal vetne véget a levélszemét-áradatnak, hogy postaköltséget számít fel minden üzenet után.
Az America Online és a Yahoo fizetős e-mail-szolgáltatásával küldött levelek mindegyike maximum egy centbe kerül majd a feladónak – adta hírül a BBC. A postaköltségért cserébe az elektronikus üzeneteket a spamszűrők megkerülésével továbbítják, a címzett garantáltan megkapja őket, és egy biztonsági tanúsítványt – afféle virtuális bélyeget – is viselnek majd.” (2006. február)

Nem tehetnek semmit az állampolgárok annak érdekében, hogy a pártok ne használják fel az adataikat a választási kampányban – mondta el az InfoRádióban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. A pártok kedd óta vásárolhatják meg az Országos Választási Irodától a névjegyzéket.
A választói névjegyzékből nem lehet kimaradni, vagyis az állampolgárok nem érvényesíthetik információs önrendelkezési jogukat – hangsúlyozta az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila hozzátette: senkitől sem kapott választ vagy alkotmányos érvet arra vonatkozóan, miért nem lehet leiratkozni a listáról.” “
A pártok a teljes, mintegy nyolcmillió választó adatait tartalmazó listát 26,4 millió forintért vásárolhatják meg, azaz egy választó adatiért megközelítőleg három forintot fizetnek.” (InfoRadio.hu) (2006. március)
egyéb:

Az adatvédelmi ombudsman szerint nem törvényes, ha a mobilszolgáltatók minden egyes telefonvásárláskor elkérik a személyi igazolványt, és lefénymásolják. Péterfalvi Attila szerint a fénymásolt adatbázisokat meg kell semmisíteni.”

Vírusmarketingről itt: Berényi Konrád Online Marketing blogján

http://onlinemarketing.blog.hu/2006/03/24/jogi_kerdesek
” “Igen, de egy feladó user nem engedélyezheti a címzettnek érkező reklámot.” Nem is kell engedélyezni. Ez nem spam, hanem egy felhasználó->felhasználó közti kommunikáció, ami egyben reklámhordozó. Reklámozni pedig alapértelmezés szerint bárhogy szabad. (kivéve pl. a spam, de ez nem az)” (itt példának hozták fel a Cardex képeslapot, amin szintén rajta van a “Cardex”)

“Vírusmarketing esetében az a kérdés, hogy az Eker. tv. értelmező rendelkezése között megtalálható magánjellegű közlés definícióba belefér-e, avagy sem. Ha azt mondjuk belefér, annak csak egy veszélye van: a cégek fiktív magánszemélyek nevében küldik az e-maileket…”

és végül “Az Eker. tv. 13/A. § (8) bezedés szerint: “Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.”

Posted in adatvédelem, DM (direct marketing), jog, Marketing, tétel | Leave a Comment »

20 B A marketing jogi vonatkozásai: versenyelvek

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Minden vállalkozás, gazdálkodó szerv számára lényeges az a politikai, illetve a korlátokat felállító, tevékenységet szabályozó jogi környezet, amelyben működik.

Az állami beavatkozás főbb területei a következők:

  • versenyelvek
  • fogyasztóvédelem
  • árszabályozás
  • kereskedelmi forgalmazás szabályozása
  • ügyleti jog

Hírnévrontás tilalma: Tilos valótlan tény állításával, valós tény hamis színben való feltüntetésével, vagy egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét veszélyeztetni.

Az üzleti titoksértés tilalma: Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni és/vagy felhasználni, s azt jogosulatlanul mással megosztani vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, adat, vagy megoldás, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. (l. piackutatási adatok)

Bojkott felhívás tilalma: Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten a harmadik féllel fenntartott gazdasági kapcsolat felbontását, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

Látszatkeltés (lemásolás) tilalma: Tilos a termék vagy szolgáltatás a versenytárs hozzájárulása nélkül, olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel, elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet és megjelölést használni, amely alapján a versenytársat, illetve termékét szokták általában felismerni.

Manipulálás, kartellszerű összejátszás tilalma: Tilos a pályáztatás, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Ugyancsak tilos az olyan összehangolt megállapodás, illetve magatartás, amely a gazdasági verseny korlátozását, vagy kizárását vonhatja maga után. E tilalom vonatkozik a termék árának meghatározására, a piac felosztására, a fogyasztók egy adott körének valamely áru beszerzéséből való kizárására, a beszerzési források vagy értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására, a piacra lépés akadályozására.

Gazdasági előnnyel való visszaélés tilalma: Tilos tisztességtelen vételi vagy eladási árakat megállapítani, indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötéstől, illetve annak fenntartásától, s a versenytárs, a másik fél piacra lépését, vagy műszaki fejlődését gátolni.

Posted in jog, Marketing, tétel, versenyelvek | 3 hozzászólás »

20 B A fogyasztói érdekvédelem

Posted by BizBigyó - június 14, 2006

A szöveg a törvény alapján készült de csak rövid változat a vizsgatételhez, nem azonos a törvénnyel.

1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről

kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a Magyar Köztársaság területén végzett mindazon tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.

Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, szolgáltatás (pl. biztosítási szolgáltatás)

Fogyasztó: az a személy, aki – gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül – árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, Fogyasztási kölcsönszerződés: a fogyasztási kölcsön igénybevételére irányuló szerződés.

Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, min. 2 éve működik, min. 50 fős.

Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet.

Gyártó: az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, a gyártó meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló,

A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme

Forgalomba csak biztonságos áru hozható.

A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról.

A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. Köteles az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel való együttműködésre.

A gyártó vagy a forgalmazó köteles a hatáskörrel rendelkező hatóságot a veszélyről haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani a vonatkozó adatokat.

Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:

az áru (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások), az árunak más árura gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai (macska a mikróban), az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú – fogyasztókra.

Amennyiben a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. Pl. a hajszárítót ne dobja a kádba.

Az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni (pl. egészséges baromfihús, nem fertőzött a H ezésez madárinfluenza vírussal, kifogásokat kivizsgálni (pl. rossz chip az Intel Pentiumban), az árut a forgalomból kivonni stb.

Kivétel: az áru régiség, vagy hibás és használat előtt helyre kell állítani.

A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme

Mi tartozik ide? A fogyasztó megtévesztése hamis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontásával, vagy a nyitva tartási idő be nem tartása, ha az üzletkörébe nem tartozó árut árusít vagy szolgáltatást nyújt (a sárkányfűárus ne adjon el tubákot), a szolgáltatás nyújtását jogosulatlanul megtagadja (pl. utazási iroda nem gondoskodik városnézésről, pedig ígérte), nem megfelelő minőségű árut hoz forgalomba vagy ilyen szolgáltatást nyújt (zokni, amibe nem lehet belebújni), megállapított árnál magasabb árat kér (pl. taxis).

Fogyasztási kölcsön

Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás meghatározását (pl. fűnyíró), az ár/ ellenszolgáltatás meghatározását, a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit, a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, pl. a kamatokat, járulékokat, stb.

Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával.

A fogyasztók tájékoztatása

A fogyasztót tájékoztatni kell. Adatokat kell nyújtani pl. az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához stb. Az áru minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről,

Alapvető tájékoztatási eszközök:

A címkézés

Az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán/ a címkén magyarul, jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fontos adatokat: pl. megnevezését (védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet, vagyis a Nutellára rá kell írni, hogy mogyorókrém), gyártójának/ forgalmazójának nevét és címét, származási helyének megjelölését (pl. hazai a paradicsom vagy spanyol?). További adatokat is fel kell tüntetni: az áru méreteit, nettó mennyiségét (hány gramm őszibarack van a konzervben lé nélkül) a felhasznált összetevőket (pl. van-e benne magnézium), rendeltetésszerű használhatóságának (ne harapj a banánba, húzd le a héját) vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, alapvető műszaki jellemzőit (pl. 220 V), veszélyesség jellegét (lejárt elemeken).

A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel (pl. ruhákon a mosás, vasalás).

A használati és kezelési útmutató

Van olyan áru, ami csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba.

Az útmutató legyen magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen fogalmazva, és tartalmazza, pl. a különleges tárolási, kezelési feltételeket (pl. felbontás után hűtve tárolandó). Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.

Az ár feltüntetése

A forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról (egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni). Jó hír: több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a legalacsonyabb eladási árat kell kifizetni. Fontos és a boltokban néha alkalmazott trükk: az árcímke nem takarhatja el a fogyasztói tájékoztatót (pl. ha lejárt a szavatossága ne tegyenek rá árcímkét).

A csomagolás

Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne rontsa az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, legyen biztonságos.

Miért felelős a gyártó és miért a forgalmazó? Gyártó: címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, valamint a csomagolás. Forgalmazó: az ár feltüntetése, de ha a gyártó lehagyott valamit (pl. az egész címkét), akkor a forgalmazónak kell azt pótolni.

A fogyasztók oktatása

Iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében, elsősorban állami feladat, így a Nemzeti Alaptanterv részét képezi.

A fogyasztói jogok érvényesítése: Békéltető testület

Röviden: nem kell rögtön a bíróságra menni. A békés, peren kívüli megoldás érdekében vannak a békéltető testületek

A területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, de a helyi önkormányzatok – önkéntesen – részt vállalhatnak. Hatáskörükbe a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Ahogy általában a legközelebbi orvoshoz megyünk, itt is mindenkinek van egy területileg illetékes (lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti) békepipa szervezete.

A testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból (legalább 10, legfeljebb 30 főt – egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki). A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, szakmai ismeretük és a jelölő szervezet megjelölését (nyilvános adatok). Az elnököt a testület választja meg. A választás eredményét a békéltető testület megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának. A tagok megbízatása három évre szól, feltétel felsőfokú iskolai végzettség és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlat. A békéltető testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek.

A békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét. De lehet egytagú is, ha az ügy eldöntését egyszerűnek tartják és egy testületi tag személyében megállapodnak.

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Tartalmaznia kell a fogyasztó adatait (nevét, lakóhelyét stb.) a bepanaszolt szervezet adatait (nevét, székhelyét), a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket/ bizonyítékait, stb.

Az elnök az eljárás megindulásától számított harminc napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között (bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását).

A tanács határozata: kétféle lehet. Ha a bepanaszolt szervezet azt mondta, hogy okés, amit a tanács megoldásként ajánl, akkor ’kötelezést tartalmazó határozat’ születik mert akkor kötelező megtennie, amit a tanács mond. Ha nem fogadta el, akkor a tanács határoztat csak ajánlás. Az eljárás költségét a vesztes fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

Ügyfélszolgálat

A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, valamint a távközlési szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek a fogyasztói panaszok kivizsgálására stb. ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni. Működési rendjét, félfogadási idejét úgy kell kialakítani, hogy a fogyasztó használni is tudja az ügyfélszolgálatot. Ha az ügyfélszolgálat elutasítja a panaszt, akkor le kell írnia, hogy miért.

Keresetindítás

Ha a fogyasztók széles körét érinti a panasz/ hátrány, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja pl. a PSZÁF-et, hogy a vesztes költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. Pl. brókerbotrány.

A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere

A miniszter kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények megjelölését is stb..

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal és a Kormány által kijelölt miniszter irányítása alatt áll. A Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok megtartását, kezdeményezik a jogszabály módosításokat, ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathatnak stb.

Megjegyzés: a gyógyszerek forgalmazásáról külön jogszabály rendelkezik.

Posted in fogyasztóvédelem, jog, Marketing, tétel | 10 hozzászólás »