Marketingtételek

Tételek a reklám- és marketingmenedzser képzéshez

16 C A DM adatbázis kiépítésének módszerei, a jogi előírások tükrében

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

(uez szerintem a 20 C tételnél is jó a marketingkommunikációhoz)

A direkt marketing adatbázisa a potenciális ügyfelek(magánszemélyek, cégek) adatait tartalmazza (pl. név, cím, hobbi, jegyzett tőke stb.).

Az adatvédelmi törvény (1995) szerint
a lényeg:

1, nem bejelentkezni van jogod, hanem kijelentkezni (a címlistáról). Kéretlen offline vagy online levelet/spamet, sms-t, mms-t csak akkor kaphatunk, ha abba előzetesen beleegyezésünket adtuk–gondolnád, de nem így van. Merthogy vannak nyilvánosan elérhető adatbázisok (pl. kutatási célból és DM célból is), és az alapértelmezés szerint kaphatunk DM áradatot, majd ezt követően azt mondhatjuk, hogy köszi, de nem kérek. Vagyis nem felíratkozol a listára (opt-in) és úgy kapod az anyagot, hanem eleve fenn vagy a listán, és az a dolgod, hogy leíratkozz (opt-out). Hogy miért? Mert elméletben lemaradhatsz valami jó kis előnyös ajánlatról.

2, ha DM-et kapsz, akkor a küldő köteles közölni veled, hogy honnan szerezte az adatokat, mi a szándéka velük, kinek továbbítja stb. Ha nem kérsz a szolgáltatásból, akkor indoklás nélkül letilthatod az adataidat. Elméletben a tiltást tiszteletben kéne tartaniuk a DM-es cégeknek, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez hiú álom.

3, Ha kedves kollégánk vagy a szomszéd Jóska Pista továbbít nekünk egy reklámszagú e-mailt (ez a vírusmarketing), ami valami csaliszöveget tartalmaz (pl. küldd tovább 10 ismerősnek és kapsz egy ingyen mobilt), abban ugyan van reklám, de ismerős küldte, nincs mese, le kell nyelni. Ha cég küldte volna, akkor más a szitu, de itt felhasználó küldte felhasználónak. Határeset, hogy mettől meddig személyes levél ez. Itt bele lehet kötni.

A törvényről

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, mely 1996 januárjában lépett hatályba. E törvény az adatkezelők három olyan csoportjára: a tudományos kutatókra, a közvélemény- ill. piackutatókra, valamint a közvetlen üzletszerző (direkt marketing) cégekre állapít meg az információs önrendelkezés főszabályát korlátozó szabályokat, mely adatkezelőknek tevékenységük végzéséhez – kapcsolatfelvétel céljából név- és címlisták használatára van szükségük az érintettek belegyezése nélkül. A szabályozás célja törvényi keretek megteremtése e tevékenységek végzéséhez, mégpedig oly módon, hogy a polgárok információs önrendelkezési joga a lehető legkevésbé sérüljön, e joguk érvényesítése minél egyszerűbben történhessen, ugyanakkor az általuk igényelt szolgáltatásokat is igénybe vehessék. A törvényalkotó ugyanakkor elismeri a közvetlen üzletszerzés végzéséhez fűződő méltányolható érdekeket és a személyre szóló megkeresés, a távmegrendelés (mail order) és az áruküldés lehetséges előnyeit a lakosság részére. Ezért az információs önrendelkezés korlátozásával lehetővé teszi a potenciális vevőkörrel való kapcsolatfelvételt a direkt marketing cégek számára. A kapcsolatfelvétellel egyidejűleg (tehát minden kéretlenül kapott postai küldeményben) a címzettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, milyen célra, meddig és hogyan használja fel, van-e adatátadási szándéka, igénybe vesz-e közreműködőt, valamint arról, hogy a címzettnek jogában áll adatainak felhasználását a megjelölt célra vagy annak tetszőleges részére bármikor, indokolás nélkül megtiltani [5. § (1) a)-b)].

A módszer: A potenciális vevők nevét és címét három fő forrásból szerezhetik be [3. § (1) b)-d)]:

  • az országos személyi adat- és lakcímnyilvántartásból (régi nevén: a népesség-nyilvántartásból),
  • nyilvános címjegyzékekből és kiadványokból – feltéve, ha azok szerkesztésekor vagy adategyeztetésekor az érintettet tájékoztatták a DM célú adatfelhasználás lehetőségéről és a letiltás jogáról -, valamint
  • más, DM tevékenységet végző cégektől, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta vagy tiltotta meg.

Tipikusan tehát:

  • számlák
  • információkérő levelek, telefonok az ügyfelektől
  • kereskedelmi partnerek információi
  • saját munkatársak információi
  • jelentések, piacelemzések
  • vállalati rendezvények, kiállítások
  • címjegyzékek, telefonkönyvek, cégjegyzékek
  • címjegyzékeket, adatbázisokat árusító cégek adatai

Az adatbázisokat biztonságos kell tárolni, hogy jogosulatlanul ne férjenek hozzá más érdekeltek.

További idézetek műkedvelőknek, pl.néhány idézet a ppos.hu oldalról

2006. január 22. SPAM az EU-ban

Az Európai Unióban elsősorban az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 58/2002/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) rendelkezik a kéretlen reklámüzenetekről. A szabályozás lényege, hogy természetes személyek számára az opt-in rendszert biztosítja. Az irányelv szerint csak akkor lehet számukra ilyen üzenetet küldeni, ha előzetesen ahhoz hozzájárultak. Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nem természetes személyek jogos érdekeit is védelemben részesítsék, de közelebbről nem határozza ezt meg, azonban hangsúlyosan kimondja, hogy a tagállamok saját hatáskörükben a nem természetes személyek jogait védelemben részesítsék a kéretlen üzenetekkel szemben.
Az adatvédelmi irányelv nem tisztázza azt a kérdést, hogy az e-mailcím (esetleg a telefonszám) személyes adatnak minősül-e, mindazonáltal a szabályt értelmező egyéb európai dokumentumokból ez az értelmezés olvasható ki. Magyarországon az adatvédelmi ombudsman is ezt az értelmezést ajánlja, és az európai országok többségében ezzel az értelmezéssel találkozunk, habár zömmel ugyancsak nem nevesítik jogszabályban ezt az értelmezést. Írországban és Kanadában a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy az e-mailcím is személyes adatnak minősül. Ezzel szemben az Egyesült Királyság nem tekinti személyes adatnak az e-mailcímet, amennyiben abból nem derül ki a küldő személyazonossága.” (Terminal.hu)

2006. feb. 15. SPAM HU-ban
A spamek fogalmához tavaly decemberben csapta hozzá az Országgyűlés a politikai hirdetéseket is: így az idei kampánynak elvileg már kéretlen politikai üzenetek nélkül kell lezajlania.Tavaly év végén módosította az elektronikus kereskedelmi törvényt a parlament, s ebben meghatározták az elektronikus hirdetés fogalmát. Míg korábban maga a fogalom sem volt tisztázva, most pontosították a jogalkotók, miszerint a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsítésén túl az e-mailben, sms-ben küldött, társadalmi cél megvalósításának propagálását is elektronikus hirdetésként határozta meg. A fentiek alapján tehát a politikai üzenetekre is vonatkozik a híres 14. paragrafus, azazhogy az e-mailt (sms-t) csak annak lehet kiküldeni, aki korábban kifejezetten kérte ezt. Emlékezetes, hogy a 2002-es választások idején igencsak megnőtt a politikai tartalmú sms-ek száma, s noha ezeket jószerével mindenki az ismerőseitől kapta, sokakat zavart a politikai spam-áradat.” (MNO.hu)

2006. feb. 22. (folyt.)

2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a módosítás kapcsán új fogalmakat és hatásköri szabályokat tartalmaz a kéretlen elektronikus üzeneteket illetően.
A spamet a jogszabály elektronikus reklámüzenet helyett “elektronikus hirdetés”-ként határozza meg és kimondja, hogy ilyen hirdetést e-mail vagy más hasonló kommunikációs eszköz (pl.: MMS, SMS) útján csak akkor lehet küldeni, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult (ún. opt-in rendszer). Az elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosítása bevezeti az “elektronikus hirdető”, az “elektronikus hirdetési szolgáltató”, valamint az “elektronikus hirdetés közzétevője” fogalmát is, valamint meghatározza ezek felelősségét is a kéretlen elektronikus hirdetések kapcsán. Változtak továbbá a spam-küldéssel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. A módosítás szerint a kéretlen elektronikus hirdetés miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely az ún. elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a panaszt. A hatásköri változás következtében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez már “csak” a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt lehet fordulni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, valamint – ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű – elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre. A spamet érintő fenti változásokon túlmenően a 2005. évi CLXXI. törvény még számos helyen módosította az eredeti jogszabályt, így például a magánjellegű közlés fogalma, az elektronikus szolgáltatások korlátozásának lehetősége, az értesítés-eltávolítási eljárás néhány szabálya, valamint a szabályozott szakmákra vonatkozó rendelkezések kapcsán. (JogiFórum.hu)

(2005 ősz/tél)

A választások közeledtével egyre több a kéretlen küldemény a postaládákban. Az adatvédelmi biztos a közeljövőben ajánlásban hívja fel a pártok figyelmét a személyes adatok és a magánszféra védelméről szóló törvények betartására.
Ingatlanhirdetés, négy vaskos színes prospektus, egy vízvezeték-szerelő felhívása, ingyenes kerületi újság, meghívó a nemzeti konzultáció zárófórumára és a Népszava ingyenes száma. Hétköznapi kéretlen postai küldemények egy budapesti panelház postaládájában. Összesen 68 dekagramm felesleges papír. “

Megduplázódott az adatvédelmi észrevételek száma:” Az állampolgárok információs önrendelkezéssel kapcsolatos érzékenységét jelzi az a panaszáradat, ami az áruküldő cégek, a direktmarketing miatt zúdul az adatvédelmi biztos hivatalára – magyarázta az ombudsman, aki szerint az adatvédelmi érzékenység nem köthető egy társadalmi réteghez, státuszhoz.”

Tizenöt hónap börtönbüntetést kapott az America Online (AOL) internetszolgáltató egyik alkalmazottja, mert ellopta a cég 92 ezer ügyfelének bizalmasan kezelt adatait és eladta azt egy spammernek.”

Az 50 országot képviselő adatvédelmi biztosok elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a jövőben kiemelt helyen kell kezelnie az adatvédelmi jogszabályok sorozatos és súlyos megsértéseinek a problémáját.
Az internetes felhasználók egyre gyakrabban érezhették úgy az elmúlt hónapokban, hogy privát adataik védelme egyre inkább háttérbe szorul.”

2006 1. félévéből:

Orbán Viktor és Demszky Gábor hívásaival decemberben megkezdődött a telefonos kampányidőszak. Adatvédelmi aggály van, de megoldást még nem sikerült találni arra, hogy a pártok ne a telefonon keresztül kampányoljanak.”Az embereknek legyen joguk kitiltani a magánéletükből a politikát. A pártok ne kereshessék meg az állampolgárokat direkt módon, se telefonon, se levélben” – vélekedik Péterfalvi Attila a telefonos kampánymódszerről. “

A telefonos kampány ügyében rögzíti: az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult. A véletlenszerűen generált számok hívásával bonyolított szolgáltatás sérti a magánszféra védelmét. Véletlenszerűen választott számok alapján bonyolított hívások csak abban az esetbe engedhetők meg, ha a szolgáltató olyan adatbázist használ a hívások alapjául, amely azon előfizetők adatait tartalmazza, akik hozzájárultak adataik ilyen célú felhasználásához. Nem továbbítható telefonon, vagy egyéb elektronikus hírközlési úton kampánycélú tájékoztatás olyan előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyet fogadni.”
USA: “a spamtevékenységben bűnösnek talált James McCalla-nak 11,2 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie.McCalla a CIS címeit használta fel a kéretlen e-mailek küldésekor, ennek köszönhető, hogy az általa elküldött 280 millió kéretlen elektronikus reklámlevél végül az internetszolgáltatónál kötött ki. A férfit ezenkívül – mellékbüntetésként – arra ítélték, hogy három évig nem használhatja az internetet.”

Két nagy internetes cég azzal vetne véget a levélszemét-áradatnak, hogy postaköltséget számít fel minden üzenet után.
Az America Online és a Yahoo fizetős e-mail-szolgáltatásával küldött levelek mindegyike maximum egy centbe kerül majd a feladónak – adta hírül a BBC. A postaköltségért cserébe az elektronikus üzeneteket a spamszűrők megkerülésével továbbítják, a címzett garantáltan megkapja őket, és egy biztonsági tanúsítványt – afféle virtuális bélyeget – is viselnek majd.” (2006. február)

Nem tehetnek semmit az állampolgárok annak érdekében, hogy a pártok ne használják fel az adataikat a választási kampányban – mondta el az InfoRádióban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. A pártok kedd óta vásárolhatják meg az Országos Választási Irodától a névjegyzéket.
A választói névjegyzékből nem lehet kimaradni, vagyis az állampolgárok nem érvényesíthetik információs önrendelkezési jogukat – hangsúlyozta az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila hozzátette: senkitől sem kapott választ vagy alkotmányos érvet arra vonatkozóan, miért nem lehet leiratkozni a listáról.” “
A pártok a teljes, mintegy nyolcmillió választó adatait tartalmazó listát 26,4 millió forintért vásárolhatják meg, azaz egy választó adatiért megközelítőleg három forintot fizetnek.” (InfoRadio.hu) (2006. március)
egyéb:

Az adatvédelmi ombudsman szerint nem törvényes, ha a mobilszolgáltatók minden egyes telefonvásárláskor elkérik a személyi igazolványt, és lefénymásolják. Péterfalvi Attila szerint a fénymásolt adatbázisokat meg kell semmisíteni.”

Vírusmarketingről itt: Berényi Konrád Online Marketing blogján

http://onlinemarketing.blog.hu/2006/03/24/jogi_kerdesek
” “Igen, de egy feladó user nem engedélyezheti a címzettnek érkező reklámot.” Nem is kell engedélyezni. Ez nem spam, hanem egy felhasználó->felhasználó közti kommunikáció, ami egyben reklámhordozó. Reklámozni pedig alapértelmezés szerint bárhogy szabad. (kivéve pl. a spam, de ez nem az)” (itt példának hozták fel a Cardex képeslapot, amin szintén rajta van a “Cardex”)

“Vírusmarketing esetében az a kérdés, hogy az Eker. tv. értelmező rendelkezése között megtalálható magánjellegű közlés definícióba belefér-e, avagy sem. Ha azt mondjuk belefér, annak csak egy veszélye van: a cégek fiktív magánszemélyek nevében küldik az e-maileket…”

és végül “Az Eker. tv. 13/A. § (8) bezedés szerint: “Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: