Marketingtételek

Tételek a reklám- és marketingmenedzser képzéshez

19 A Értékpapír- és tőkepiac

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A Polgári Törvénykönyv az értékpapír fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat a jogosultnak. Értékpapírt azonban nem csak pénzkövetelésről, hanem dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról is ki lehet állítani.

Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik, és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

Legfontosabb jellemzői

A kibocsátó (kiállító) egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza. Az értékpapír nem kétoldalú jogügylet, annak érvényes létrejöttéhez elfogadásra nincs szükség.

A kibocsátó (kiállító) feltételhez nem kötött azon kötelezettségvállalását tartalmazza, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy fizetést teljesít a jogosult részére. Feltétel kikötése ("Fizetek, ha ….") az értékpapír érvénytelenségét vonja maga után.

Értékpapírt pénzkövetelésről, hitelviszonyról (pl. váltó, csekk, kötvény), tagsági részesedésről (pl. részvény, szövetkezeti üzletrész) vagy áruval kapcsolatos jogról (pl. közraktári jegy) lehet kiállítani.

Kizárólag az olyan okirat tekinthető értékpapírnak, amelyet valamely jogszabály annak minősít, azaz csak jogszabály által nevesített értékpapírokat lehet kiállítani, kibocsátani. Új értékpapírtípus bevezetéséhez jogszabályalkotásra van szükség, vagy egy Gombóc Artúrra a csokirészvényekhez.

Az egyes értékpapírtípusokról szóló jogszabályok tételesen meghatározzák az adott értékpapír érvényességi kellékeit. Az érvényességi kellékek hiányában az okirat nem minősül értékpapírnak, így nem alkalmazhatók vele szemben az értékpapírokhoz fűződő speciális jogkövetkezmények (pl. átruházás stb.) sem.

Az értékpapírok a technikai fejlődés következtében változatos formákban jelenhetnek meg, a papír alapú értékpapírok mellett dematerializált (papír nincs, csak elektronikus adat) értékpapír kibocsátására is lehetőség van. A dematerializált értékpapírokat az értékpapír-forgalmazók által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván. Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

Az értékpapírban szereplő követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – eltérő rendelkezés hiányában – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Nincs lehetőség az értékpapírban szereplő követelés érvényesítésére még bírói úton sem, ha pl. az értékpapír megsemmisül vagy elvész.

Az értékpapírok – átruházhatóság szempontjából – névre szólóak vagy bemutatóra szólóak lehetnek.

Az értékpapírok átruházásának speciális joghatásai vannak.

A legelterjedtebb az értékpapírok alapjogviszony szerinti osztályozása, azazhogy az adott értékpapír milyen jogviszonyt testesít meg. Így beszélhetünk:

pénzkövetelésről szóló értékpapírról (pl. kötvény, váltó, csekk, kincstárjegy, letéti jegy, befektetési jegy, jelzáloglevél)

tagsági jogról, részesedésről szóló értékpapírról (részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész),

áru feletti rendelkezési jogról szóló értékpapírról (közraktári jegy).

Az értékpapírok átruházásuk szempontjából névre szólóak vagy bemutatóra szólóak, hozamuk szerint nem kamatozók (pl. diszkont kincstárjegy), fix kamatozásúak (pl. kötvény) vagy változó kamatozásúak (pl. részvény) lehetnek.

Az értékpapírok futamideje is igen változatos:

  • rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű értékpapírok (kincstárjegy, váltó, kötvény),
  • közép – 1 és 5 év közötti – futamidejű értékpapírok (kötvény, letéti jegy),
  • hosszú – 5 évnél több – futamidejű értékpapírok (kötvény, jelzáloglevél),
  • lejárat nélküli értékpapírok (részvény, szövetkezeti üzletrész, vagyonjegy)

Összevont címletű és a dematerializált értékpapír

Az értékpapírok immobilizációja azt jelenti, hogy a teljes kibocsátás egyetlen összevont címletű, papír alapú értékpapírban testesül meg. Az értékpapír-kibocsátás teljes összegéről kiállított, fizikailag létező okiratot az elszámolóházban letétbe kell helyezni.

A dematerializált részvényről kötelező egy kiállított fizikai okirat (papír), ez azonban nem tekinthető értékpapírnak. A központi értéktár a dematerializált részvényekről központi értékpapírszámlát vezet. A

Elveszett értékpapír megsemmisítése

Ha a fizikailag előállított értékpapír jogellenesen kikerül a jogosult birtokából (pl. ellopják), vagy egyszerűen elvész, speciális eljárás keretében meg kell semmisíteni. A megsemmisítésre irányuló eljárást – kérelemre – a közjegyző folytatja le, abban az esetben, ha a fizikailag előállított értékpapír nincs meg. A kérelmet az értékpapír utolsó birtokosa kérheti.

 

és blablablablabla

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: