Marketingtételek

Tételek a reklám- és marketingmenedzser képzéshez

19 A Az értékpapírok csoportosítása, az értékpapírok fajtái

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Röviden: váltó, csekk, kötvény (pl. állami, önkormányzati stb.), ‘jegyek:’ kincstárjegy, letéti jegy, befektetési jegy, befektetési alap, jelzáloglevél, közratári jegy, kárpótlási jegy, részvény

Hosszabban (sorry, van hosszabb tudnivaló is a dologról)

Váltó

A váltó olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely már a lejárata előtt is átruházható. Ilyenkor fizetőeszközként funkcionál. A forgalomképességre, a széles körű elterjedtségre, valamint a kvázi fizetőeszköz jellegre tekintettel a váltónak szigorú tartalmi, formai elemekkel kell rendelkeznie. Csak az az okirat tekinthető váltónak – ahhoz fűződnek váltójogi joghatások- amely tartalmazza a jogszabályban meghatározott váltókellékeket. Ezért a kiállítók (kibocsátók) gyakran a bankban beszerezhető váltónyomtatványokat használják. A nyomtatványok használata nagy segítséget jelent, de azok kitöltésekor is figyelemmel kell lenni a váltóra vonatkozó speciális szabályokra. A váltónak két fő fajtája különböztethető meg: saját váltó esetén a kiállító ígéretet tesz arra, hogy a váltó bemutatójának fizetést teljesít (“Fizetek e váltó alapján …. “). Az idegen váltó ezzel szemben a kibocsátónak harmadik személyhez szóló fizetési felszólítását tartalmazza (“Fizessen e váltó alapján …..”). A címzett- fizetésre felszólított- legtöbbször hitelintézet. Mind a saját, mind az idegen váltó kiállítható bemutatóra szóló vagy névre szóló értékpapírként.

A csekk

A csekk, a váltóhoz hasonlóan, igen elterjedt értékpapír, készpénzt helyettesítő fizetőeszköz. A csekk pénzkövetelést testesít meg, de nem hitelviszonyról szól. Mindig egy bankszámlaszerződés meglétét feltételezi. A bankszámlaszerződés alanyai, a bank és a bankszámla-tulajdonos csekkszerződést kötnek. Megállapodnak abban, hogy a bankszámlára elhelyezett összegről a tulajdonos csekk útján rendelkezhet. A csekkszerződés megkötését követően a számlatulajdonos csekklapokat (csekkfüzetet) igényelhet. A csekk kiállításával a számlatulajdonos fizetésre szólítja fel a bankját, legyen az a bank Budapesten vagy Piszkos Fred hordója mellett valamelyik egzotikus szigeten. A csekk az csekk, kérjük kifizetni. A csekk, akárcsak a váltó, igen szigorú tartalmi elemekkel rendelkező értékpapír, amelyek hiányában a kiállított okirat nem minősül az értékpapírnak. Csekk bemutatóra és névre szólóan is kiállítható. A gazdálkodó szervek egymás közötti, belföldi forgalmában használt különleges csekkekre – így a készpénzcsekkre és az átutalási csekkre, ideértve a postai fedezeti csekket is – a csekktörvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ellentétesek a rájuk vonatkozó külön rendelkezésekkel.

Kötvény

A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója azt vállalja, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, illetve az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a lejáratkor megfizeti. A kötvény névre szóló (nyomdai úton előállított, vagy dematerializált) értékpapír. Ellenkező kikötés hiányában a kibocsátóval szembeni úgynevezett nem biztosított pénzkövetelést testesít meg, így annak kibocsátására kizárólag az állam, az MNB, az önkormányzatok, nemzetközi szervezetek, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepei jogosultak. A kötvény átruházható. Az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A kötvény általában kamatozó értékpapír, de a fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a kötvény hozama igen változatos lehet: előre meghatározott fix vagy változó kamat, kibocsátó által teljesítendő szolgáltatás, pl. telefonkötvény, kibocsátó által biztosított jogosítvány – a társasági törvény szerint a részvénytársaság jegyzési jogot biztosító kötvényt, valamint átváltoztatható kötvényt bocsáthat ki. A kötvények futamidejét tekintve kötelező törvényi előírás nincs. A gyakorlat rövid – 1 évnél rövidebb -, közép – 1 és 5 év közötti -, hosszú – 5 év feletti – futamidejű, valamint örökjáradék – lejárat nélküli, végtelen futamidejű – kötvényeket különböztet meg. Ha a kötvény futamidejének lejártával a kibocsátó nem teljesít, végrehajtási vagy csőd-, felszámolási eljárásnak van helye. A kötvények mögött – az államkötvény kivételével – garancia nem áll. A kötvényen alapuló követelés nem évül el, névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az illetékmentesség magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed. Lássunk néhány speciális kötvényt.

Kincstárjegy

A kincstárjegy az állam által kibocsátott, államadósságot megtestesítő értékpapír. Kibocsátásával a (magyar, lett, kirgiz, stb.) állam arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kincstárjegy névre szóló, rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű átruházható értékpapír. Két fő fajtája létezik, a kamatozókincstárjegy és a diszkont kincstárjegy. A diszkont kincstárjegyet névérték alatt bocsátják ki, lejáratkor a tulajdonos az értékpapírban megjelölt névértékre tarthat igényt. Visszafizetését az állam garantálja.

Letéti jegy

A letéti jegy olyan névre szóló (nyomdai úton előállított vagy dematerializált), hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapír, amelyet kizárólag hitelintézetek, külföldi hitelintézetek fióktelepei bocsáthatnak ki. A letéti jegy a hitelintézetek forrásgyűjtését segíti elő. A letéti jegyben az adós (kibocsátó) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el.

Jelzáloglevél

A hosszú lejáratú kölcsönnyújtás eszközeként ismert, és Magyarországon már a II. világháború előtt is használt jelzáloglevél kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez a forrásokat jelzáloglevelek kibocsátásával gyűjti. Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint jegyzett tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni. A jelzálog-hitelintézettől hitelt felvevő adós ingatlanfedezetet ajánl fel biztosítékul. A fedezetként lekötött ingatlannal a tulajdonosa a hitelszerződés futamideje alatt csak korlátozottan rendelkezhet. A hitelintézet az általa nyújtott hitelekhez szükséges forrásokat jelzáloglevél kibocsátása útján gyűjti össze. A jelzálog-hitelintézet vagyonára – követeléseik erejéig – kizárólag jelzáloglevél-tulajdonosok vezethetnek végrehajtást. A jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén – a felszámolási költségek kiegyenlítését követően – kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes éspótfedezet, valamint a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál. A jelzáloglevélre a külön törvényben nem szabályozott kérdésekben a kötvény szabályait kell alkalmazni.

Közraktári jegy

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett, letétbe helyezett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy az árura vonatkozó tulajdonjogot vagy más jogot – zálogjogot – testesíti meg. A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelynél közraktározás céljából, megőrzésre letétbe helyezhetnek árukat. A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható. A tevékenység megkezdéséhez a gazdasági miniszternek az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével kiadott engedélyére van szükség. Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül. A közraktár az áru elhelyezésekor nem vizsgálja, hogy az elhelyező személy tulajdonosa-e vagy sem. Közraktári szerződés legfeljebb egy évre köthető, az időtartamot nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell. Főszabályként a közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig, különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik. A közraktár által kiállított közraktári jegy összefüggő, ugyanakkor egymástól elválasztható két részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll. Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. Ha a közraktári jegy birtokosa a közraktári jegyen feltüntetett követeléseket kielégítette, a közraktár köteles az árut kiadni. A zálogjegy az árura felvett kölcsön biztosítására szolgál. A közraktári jegy, illetve a két része – akár külön-külön is – forgatás útján ruházható át. A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával – zálogjegy átruházásával – kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun. Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjoggal terhelt kötelezettségét bizonyítja. A különvált árujegy birtokosa csak akkor válthatja ki az árut a közraktárból, ha a zálogjegyet magához váltja. Abban az esetben, ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.

Részvény

A részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Társasági részesedésről kizárólag a részvénytársaság bocsáthat ki értékpapírt. A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. A részvény a társaság alaptőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást, a részvényes vagyoni és tagsági jogait, valamint a kötelezettségeit testesíti meg. A részvény kibocsátásához, a többi értékpapírhoz hasonlóan, a törvényi szabályozás szigorú kellékek meglétét írja elő. Forgalomképesség szempontjából a részvényeknek két típusát különböztethetjük meg: a bemutatóra és a névre szóló részvényeket. A zártkörűen működő részvénytársaságok részvénye, a dematerializált részvény, az elsőbbségi és a kamatozó részvény, valamint a dolgozói részvény kizárólag névre szóló részvényként bocsátható ki. Bemutatóra szóló részvények csak a nyilvánosan működő részvénytársaság törzsrészvényei lehetnek. (Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba.

Részvényfajták:

  • törzsrészvény,
  • elsőbbségi részvény,
  • kamatozó részvény,
  • dolgozói részvény

A különböző részvényfajtákhoz eltérő tagsági jogok kapcsolódnak (nem feltétlenül többletjogok). Fő szabály, hogy törzsrészvénynekminősül minden olyan részvény, amelyhez nem tapadnak speciális jogok. Az elsőbbségi részvény olyan névre szóló részvény, amely a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Az elsőbbségi részvényfajtán belül

  • osztalékelsőbbséget,
  • a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
  • a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint
  • a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt különböztetünk meg.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a számviteli törvény alapján felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. A cégbejegyzést követően az alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról ideiglenes részvényt kell kiállítani. Az ideiglenes részvény értékpapír, amely a névre szóló részvényre vonatkozó szabályok alkalmazásával másra átruházható.

 (és ez még egy igen kivonatolt verzió… mert jókedvemben vagyok)

 

Egy hozzászólás to “19 A Az értékpapírok csoportosítása, az értékpapírok fajtái”

  1. Jozsa Kyra said

    Lehet, mivel 2009-et irunk, nem tudom, hogy eljut-e hozzá a kérdésem. Először köszönjük a tájékoztatást, nagyon , hasznos. Egyetlen kérdésem van, éspedig a Kötvény résszel kapcsolatban. Amennyiben az állam által kibocsátott kötvények nem évülnek el, és van rá állami garancia, akkor miért van az, hogy a II. világháboru előtti állam által kibocsátott kötvényekre nincs, és Alkotmánybirósági Döntés alapján/2007. április/ a magyar állampolgárok általi követelés e l é v ü l t!!??? Emellett, külföldi állampolgárok tulajdonában lévő ugyanilyen kötvényekre meg az állam milliárdokat fizetett, és fizet még a mai napig ki!!Elnézést, h. zavartalak, de ez igen érdekes kérdés! Még 2017-ig fizet a Magyar Állam. Hogyan lehet állampolgárok között különbséget tenni?? Pláne, amikor az EU-ban vagyunk.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: