Marketingtételek

Tételek a reklám- és marketingmenedzser képzéshez

14 A A gazdasági verseny szabályai

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A versenyjog a gazdasági tevékenységet szabályozó normarendszer.

A versenyjog a versenyt oltalmazza és ezzel a közérdeket védi. A verseny biztosítja a műszaki-technikai fejlődést, a korszerű termékek megjelenését, és azt, hogy a gazdasági életben a hatékonyabb vállalkozó szerezzen előnyös pozíciókat.

A versenyjog fő ágai:

1, a tisztességtelen verseny elleni jogintézmények:a közérdek védelmében, ill. a fogyasztóvédelmi szabályok,

2, a versenykorlátozások joga: kartelljog, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, ill. a vállalkozások összefonódására vonatkozó szabályok (a tőkekoncentráció hátrányos hatásainak csökkentése).

 

Versenypolitika: a kormányok azon politikájának összessége, amelyekkel a cégeket verseny körülmények közé kényszerítik, amellyel biztosítani kívánják a versenytől remélt gazdasági és társadalmi pozitívumok megvalósulását. Szűkebb értelemben a versenypolitika lényege a versenyszabályozás, tágabb értelemben minden olyan eszköz, amelyek révén az állam a verseny viszonyaira tudatosan kíván hatni.
Versenyjog: a versenypolitikában alkalmazott jogszabályokat és a kialakult joggyakorlatot jelenti.
Versenyszabályozás: ez a joganyag szélesebb skáláját és az intézményi háttér nagyobb hangsúlyát jelenti. Bizonyos, ún. szabályozott iparágakban az állam határozza meg a főbb feltételeket, ki léphet piacra, milyen tevékenységet folytathat, milyen feltételekkel, stb… Ezeket a szabályokat nem tekintik a versenyjog részének, holott az adott terület versenyviszonyait mégis alapvetően meghatározzák (pl energia, távközlés).

A fontosabb belépési korlátok:

  • méret/választék gazdaságosság
  • tőkeszükséglet
  • termék-megkülönböztetés (fogyasztói márkahűség)
  • áttérési költség
  • forgalmazási vagy erőforrásokhoz való hozzájutás nehézségei
  • szellemi tulajdonjogok
  • külkereskedelmi korlátok
  • engedélyek

A verseny lényege, hogy az eladók üzleti céloktól vezérelve egymástól függetlenül versengenek a vevőkért. A verseny folyhat ár, minőség, mennyiség, szolgáltatás, illetve ezek kombinációja vagy más célok terén.

Főbb funkciók:

  1. jóléti: a fogyasztók úgy választhassanak, hogy számukra a lehető legnagyobb jólét következzen be;
  2. allokációs: a beruházásokat olyan termékbe/szolgáltatásba fektetik, amelyek iránt kereslet van, és ezáltal alkalmazkodnak a fogyasztói igényekhez;
  3. hatékonysági: a szereplők termelési költsége a lehető legalacsonyabb legyen;
  4. jövedelemelosztó: a legjobb piaci szereplőnek jár a legnagyobb profit;

A tisztességtelen versenycselekmények tilalma körébe tartozó tényállások; hírnévrontás; üzleti titok megsértése; bojkott felhívás; szolgai utánzás (jellegbitorlás); tisztességtelen versenyeztetési, árverési és tőzsdei eljárások, tisztességtelen alku.
Hírnévrontás
Előfeltétele a versenyviszony léte, vagyis csak versenytárs terhére lehet elkövetni. Megvalósulhat valótlan tény állításával/híresztelésével, valós tény hamis színben való feltüntetésével, illetve egyéb magatartással. Mindez történhet szóban, írásban vagy bármilyen közlésre alkalmas eszközzel. A törvény a jó hírnevet, a hitelképességet védi. Hírnévrontás és fogyasztó megtévesztése között gyakran nagyon nehéz meghúzni a határt, de különbség, hogy utóbbi csak áruval kapcsolatos lehet és túlnyomó részben nem áll mögötte versenyviszony.

Üzleti titok védelme
Ide tartozik tény, adat, megoldás, információ, ami a gazdasági élethez kapcsolódik, és amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és aminek a titokban tartáshoz a szükséges intézkedéseket megtette. Szűkebb értelemben üzleti titoknak minősülnek a műszaki megoldások, az új technikák, technológiák, de versenyjogi szempontból releváns még a kereskedelmi/pénzügyi döntés, a vállalkozás szervezete is. Hogyan történhet? Pl. tisztességtelen módon való megszerzés, felhasználás; jogosulatlanul mással való közlés vagy nyilvánosságra hozás;

Bojkott
A piaci kapcsolatok megzavarásának sajátos formája, amely a 3. személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására, vagy az ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul. A lényeg, hogy a partnerkizárás/váltás tisztességtelen módon történjen.

Szolgai utánzás
Itt feltétel, hogy a felek versenytársak legyenek, vagyis hogy egy adott áruról a versenytársat vagy annak áruját ismerjék fel. Fontos feltétel továbbá, hogy a versenytárs, illetve az áruja a hazai piacon ismert legyen, mert az összetévesztés csak így lehetséges, plusz, hogy az utánzat annyira hasonlítson az eredetihez, hogy az összetévesztésnek reális esélye legyen. A versenyjogi védelem nem függ az áru belső ismérveitől, jellegzetességeitől. Hogyan? Előállítással, forgalomba hozatallal, név, megjelölés vagy árujelző használatával.
Vonatkozhat az árura, annak külső formájára vagy belső felépítésére, illetve az elnevezésre (áruéra és gyártóára egyaránt).

Tisztességtelen versenyeztetési, árverési és tőzsdei eljárások
Tilos ezen ügyletek tisztaságát bármilyen módon megsérteni. A szabály szubszidiárius jellegű, mert csak akkor alkalmazható, ha a Tpvt. vagy más törvény másként nem rendelkezik.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: