Marketingtételek

Tételek a reklám- és marketingmenedzser képzéshez

Archive for 2006 06 14

20 B A fogyasztói érdekvédelem

Posted by BizBigyó - június 14, 2006

A szöveg a törvény alapján készült de csak rövid változat a vizsgatételhez, nem azonos a törvénnyel.

1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről

kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a Magyar Köztársaság területén végzett mindazon tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.

Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, szolgáltatás (pl. biztosítási szolgáltatás)

Fogyasztó: az a személy, aki – gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül – árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, Fogyasztási kölcsönszerződés: a fogyasztási kölcsön igénybevételére irányuló szerződés.

Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, min. 2 éve működik, min. 50 fős.

Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet.

Gyártó: az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, a gyártó meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló,

A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme

Forgalomba csak biztonságos áru hozható.

A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról.

A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. Köteles az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel való együttműködésre.

A gyártó vagy a forgalmazó köteles a hatáskörrel rendelkező hatóságot a veszélyről haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani a vonatkozó adatokat.

Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:

az áru (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások), az árunak más árura gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai (macska a mikróban), az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú – fogyasztókra.

Amennyiben a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. Pl. a hajszárítót ne dobja a kádba.

Az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni (pl. egészséges baromfihús, nem fertőzött a H ezésez madárinfluenza vírussal, kifogásokat kivizsgálni (pl. rossz chip az Intel Pentiumban), az árut a forgalomból kivonni stb.

Kivétel: az áru régiség, vagy hibás és használat előtt helyre kell állítani.

A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme

Mi tartozik ide? A fogyasztó megtévesztése hamis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontásával, vagy a nyitva tartási idő be nem tartása, ha az üzletkörébe nem tartozó árut árusít vagy szolgáltatást nyújt (a sárkányfűárus ne adjon el tubákot), a szolgáltatás nyújtását jogosulatlanul megtagadja (pl. utazási iroda nem gondoskodik városnézésről, pedig ígérte), nem megfelelő minőségű árut hoz forgalomba vagy ilyen szolgáltatást nyújt (zokni, amibe nem lehet belebújni), megállapított árnál magasabb árat kér (pl. taxis).

Fogyasztási kölcsön

Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás meghatározását (pl. fűnyíró), az ár/ ellenszolgáltatás meghatározását, a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit, a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, pl. a kamatokat, járulékokat, stb.

Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával.

A fogyasztók tájékoztatása

A fogyasztót tájékoztatni kell. Adatokat kell nyújtani pl. az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához stb. Az áru minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről,

Alapvető tájékoztatási eszközök:

A címkézés

Az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán/ a címkén magyarul, jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fontos adatokat: pl. megnevezését (védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet, vagyis a Nutellára rá kell írni, hogy mogyorókrém), gyártójának/ forgalmazójának nevét és címét, származási helyének megjelölését (pl. hazai a paradicsom vagy spanyol?). További adatokat is fel kell tüntetni: az áru méreteit, nettó mennyiségét (hány gramm őszibarack van a konzervben lé nélkül) a felhasznált összetevőket (pl. van-e benne magnézium), rendeltetésszerű használhatóságának (ne harapj a banánba, húzd le a héját) vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, alapvető műszaki jellemzőit (pl. 220 V), veszélyesség jellegét (lejárt elemeken).

A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel (pl. ruhákon a mosás, vasalás).

A használati és kezelési útmutató

Van olyan áru, ami csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba.

Az útmutató legyen magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen fogalmazva, és tartalmazza, pl. a különleges tárolási, kezelési feltételeket (pl. felbontás után hűtve tárolandó). Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.

Az ár feltüntetése

A forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról (egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni). Jó hír: több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a legalacsonyabb eladási árat kell kifizetni. Fontos és a boltokban néha alkalmazott trükk: az árcímke nem takarhatja el a fogyasztói tájékoztatót (pl. ha lejárt a szavatossága ne tegyenek rá árcímkét).

A csomagolás

Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne rontsa az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, legyen biztonságos.

Miért felelős a gyártó és miért a forgalmazó? Gyártó: címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, valamint a csomagolás. Forgalmazó: az ár feltüntetése, de ha a gyártó lehagyott valamit (pl. az egész címkét), akkor a forgalmazónak kell azt pótolni.

A fogyasztók oktatása

Iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében, elsősorban állami feladat, így a Nemzeti Alaptanterv részét képezi.

A fogyasztói jogok érvényesítése: Békéltető testület

Röviden: nem kell rögtön a bíróságra menni. A békés, peren kívüli megoldás érdekében vannak a békéltető testületek

A területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, de a helyi önkormányzatok – önkéntesen – részt vállalhatnak. Hatáskörükbe a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Ahogy általában a legközelebbi orvoshoz megyünk, itt is mindenkinek van egy területileg illetékes (lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti) békepipa szervezete.

A testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból (legalább 10, legfeljebb 30 főt – egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki). A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, szakmai ismeretük és a jelölő szervezet megjelölését (nyilvános adatok). Az elnököt a testület választja meg. A választás eredményét a békéltető testület megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának. A tagok megbízatása három évre szól, feltétel felsőfokú iskolai végzettség és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlat. A békéltető testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek.

A békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét. De lehet egytagú is, ha az ügy eldöntését egyszerűnek tartják és egy testületi tag személyében megállapodnak.

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Tartalmaznia kell a fogyasztó adatait (nevét, lakóhelyét stb.) a bepanaszolt szervezet adatait (nevét, székhelyét), a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket/ bizonyítékait, stb.

Az elnök az eljárás megindulásától számított harminc napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között (bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását).

A tanács határozata: kétféle lehet. Ha a bepanaszolt szervezet azt mondta, hogy okés, amit a tanács megoldásként ajánl, akkor ’kötelezést tartalmazó határozat’ születik mert akkor kötelező megtennie, amit a tanács mond. Ha nem fogadta el, akkor a tanács határoztat csak ajánlás. Az eljárás költségét a vesztes fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

Ügyfélszolgálat

A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, valamint a távközlési szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek a fogyasztói panaszok kivizsgálására stb. ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni. Működési rendjét, félfogadási idejét úgy kell kialakítani, hogy a fogyasztó használni is tudja az ügyfélszolgálatot. Ha az ügyfélszolgálat elutasítja a panaszt, akkor le kell írnia, hogy miért.

Keresetindítás

Ha a fogyasztók széles körét érinti a panasz/ hátrány, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja pl. a PSZÁF-et, hogy a vesztes költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. Pl. brókerbotrány.

A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere

A miniszter kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények megjelölését is stb..

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal és a Kormány által kijelölt miniszter irányítása alatt áll. A Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok megtartását, kezdeményezik a jogszabály módosításokat, ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathatnak stb.

Megjegyzés: a gyógyszerek forgalmazásáról külön jogszabály rendelkezik.

Reklámok

Posted in fogyasztóvédelem, jog, Marketing, tétel | 10 hozzászólás »

7 C A vállalati arculat

Posted by BizBigyó - június 14, 2006

7 C A vállalati arculat – Corporate Identity – és a vállalati image összefüggései. A Corporate Identity tartalma, összetevői. A kommunikációs vezető feladatai a vállalati arculat kialakításában és karbantartásában. A vállalati arculat kialakításának menete.

Az imázs azon benyomások, és elképzelések összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakul.

Milyen tényezők hatnak az imázsra?

  • Vállalatspecifikus tényezők
  • Versenytársak jellemzői
  • Környezetspecifikus tényezők
  • Személyiségspecifikus tényezők

Mi az arculat vagy corporate identity (CI)? Uwe Goettsche hirdetési igazgató szerint /1982/ Az arculat a vállalaton belüli olyan stratégiai irányítást és ennek megfelelő cselekvési tervet, olyan intézkedések összességét jelenti, amely összehangolva a vállalat/szervezet osztályainak, részlegeinek és csoportjainak tevékenységét, a cég/szervezet belső és külső minősítésének és hírnevének sikeres és meghatározott tartalmú, tervszerű alakítását, építését célozza.

Egy cég befelé és kifelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összességét értjük. A vállalati magatartás, a vállalati megjelenés és kommunikáció kitüntetett jelentőségű kombinációja, amelyben megjelenik a vállalat személyisége és saját magáról alkotott és közölni kívánt képe.

A vállalati arculat jelentősége:

  • Azonosít és megkülönböztet
  • Minősít
  • Gazdaságos
  • A szolgáltatás minőségét is meghatározza

Összetevői:

  1. MAGATARTÁS: Corporate Behaviour
  2. FILOZÓFIA, KULTÚRA: Corporate Philosophy, Corporate Culture
  3. VIZUÁLIS ELEMEK Corporate Design
  4. KOMMUNIKÁCIÓ Corporate Communication

A cég arculati elemei: osztályozás

  • Objektív: mi a vállalat múltja/ története, profilja, mekkora a vállalat, milyen a tőkeereje, hány alkalmazottja van stb.
  • Formailag: mi a cég neve, emblémája, színvilága (pl. az egyenruhának, a levelek fejlécében, a logóban stb.), hogy néz ki egy alkalmazott névjegye, milyen a belsőépítészet, a portál stb.
  • Tartalmilag: hogyan kezelik a partnereket, milyen a hangvétel, a stílus
  • Személyileg: milyen a fellépés, megjelenés, a tárgyalóképesség, milyen a ruházat
  • Identitás: név, háttér, célkitűzések
  • Termékeknél: milyen a termékértékesítési koncepció, a vevőszolgálat stb.
  • A vállalati összkép: arculattervezés, filozófia, márka, design
  • Vállalati kommunikáció: Külső (kifelé irányuló) ügyfélkapcsolat, nyomtatott anyagok (pl. brosúra), járművek (pl. Red Bull autója), építészeti elemek

Mi az embléma? Olyan képi jel, amely utal – vagy nem utal – a használójára. Tömör, könnyen megjegyezhető.

Mi a logó? Olyan szókép, amely megnevezi használóját. Állhat magában vagy emblémával. Cégnek vagy terméknek a megkülönböztető jelzése.

A vállalati arculat tervezése: Összetett rendszer, minden eleme felelős a szervezet imázsáért / eltérő mértékben.

A vállalati arculat kialakításának lépései

  1. helyzetfelmérés
  2. ajánlások készítése
  3. döntés
  4. a megvalósítás tervezése
  5. megvalósítás
  6. ellenőrzés, visszacsatolás

Mit tartalmaz az ARCULATI KÉZIKÖNYV? A vállalat arculatának tartalmi és formai alapelveit, kommunikációs szabályait és szempontjait, ill. a formai elemek és a designrendszer használatára vonatkozó szabályokat, előírásokat. Itt pl. megtekintheted Budapest arculati kézikönyvét, pdf-ben letölthető a budapest.hu weboldalról (és bónuszból belinkelem hozzá, hogy milyen reakciók érkeztek Budapest arculati kézikönyvére)

Fajtái:1, kötött, szigorú 2, szabad, liberális 3, vegyes struktúrájú 4, formai elemekre koncentrál

I. A szervezet arculatának formai elemei

  1. Alapvető elvárások: Logó, betűtípus, színek, színek használata, példák a színek használatára, a kézikönyvben használt szakkifejezések magyarázata, jogelőd logó használata, vállalatot megszemélyesítő figura; Alapvető /leány/vállalati előírások: a céglogó alapváltozatai, használatuk, példák, kabalafigura
  2. Jogi következmények: általános szabályok, védjegy, tartalék védjegyek (pl. defenzív, csak lefoglalja, hogy más ne használhassa pl. Adios–Adidas), tagvállalatok védjegyei
  3. Az anyavállalat és a tagvállalatok irodai papírárui: levélpapírok, névjegyek, feljegyzések, emlékeztetők, jelentések, kísérőkártyák, levelezési kártya, meghívókártya, boríték, címke, sajtóközlemények, sajtódosszié, mappa, dossziétartó
  4. Ügyviteli nyomtatványok: bélyegzőlenyomatok, űrlapok, számítógépes nyomtatványok, műszaki és szerkesztési lapok
  5. Kiadványok: címlap, kiadványszerkesztés, reklámkiadványok, termékkatalógusok, belső kiadványok, belső telefonkönyvek, információs táblák
  6. Hirdetési és reklámtevékenység: nemzetközi, belföldi, munkaerő-felvételi kiadványok, közterületi reklám, fényreklám, óriásplakát, hirdetőoszlop, egyéb, nyomtatott sajtóban történő, keretgrafika, reklámfilmek, reklámspot, szponzorálás, zenei azonosítók, szignál stb.
  7. Kiállítások: stand megjelenési arculata, információs felület szerkesztése,panel grafikai tervek, tipográfia, áruhordozók
  8. PR tevékenység: jelentések címlapjának kialakítása, PR-filmek, referenciafilmek, B-roll filmek, cégimázs film, termékimázs, hírlevél, prezentáció, előadás és üzletkötői anyagok, sajtófotó-adatbázis, kríziskommunikációs kézikönyv
  9. Csomagolás: általános szabályok, alapelvek, azonosítók, fogyasztói, ill. bemutató csomagolás,
  10. Termék azonosítása: általános elvárások, címkék, feliratok, alternatív lehetőségek
  11. Külső-belső eligazító rendszerek: épületazonosítók, világító, eligazító táblák, épületen belüli jelölések, táblák, névtáblák, belső portál, cégzászlók, stb.
  12. Vállalati autók jelölése: személyautók, teherautók, egyéb
  13. Egyen- és formaruhák: kitűzők, sisakok, kabát, védőruhák, vezetői ruházat, formaruhák, megjelenés különböző rendezvényeken
  14. Ajándék- reklámtárgyak: ajándékozási alkalmak, ajándékozás kritériumai, értékhatárok, reklámtárgyak, falinaptárak, üdvözlőkártyák
  15. Hálózati kommunikáció: cégen belüli kommunikáció, publikációk, szakmai tanácskozások, kutatási együttműködések, cégújság, céghíradó, adatbázis-elérés, a cég és meghatározott személyek közötti kommunikáció, kapcsolattartási elvárások, titoktartási kódok, honlapok,
  16. Egyéb – elektronikus- kommunikáció, CD, videokazetta, belső videóhálózat,
  17. Műszaki melléklet

A szervezet arculatának tartalmi elemei

  1. Cégfilozófia: Küldetés, jövőkép, követendő magatartási elvek
  2. Önimázs
  3. Szervezeti struktúra
  4. Szervezeti kultúra

Gyakorlati segédlet

A kommunikációs vezető feladatai a vállalati arculat kialakításában és karbantartásában.

Posted in arculat (corporate identity), tétel | Címkézve: , , , | 6 hozzászólás »

3 C Hogyan válasszunk reklámügynökséget?

Posted by BizBigyó - június 14, 2006

A reklámozás abban segít, hogy befolyásolja és garantálja mit, mikor, hol és mennyit tudnak meg a cégedről, vagyis mit látnak, mit olvasnak és mit hallanak a potenciális vásárlóid. Ez az érem fényesebb oldala. A kopottabb oldala viszont azt mutatja, hogy nagyon kevés igazán jó ügynökség tudja megvalósítani hirdetési céljaidat, mert kevés a jó reklámügynökség.

Be tudják azonosítani a célközönséged? El is találják őket? Hol áll Tell Vilmos, és milyen nyíl nyársalja fel a ropogós almát? Meg tudnak fogalmazni egy jó reklámüzenetet? Be tudják mutatni? Ki tudják választani a megfelelő médiát? Mi jobb neked egy Lópici Gáspár vagy egy MÜSZI? Vagy egy jótékonysági akció, ahol a látogatók a saját festékes tenyerüket nyomják a gyerekrajz körvonalaira? Abban is segítenek, hogy milyen gyakran jelenjen meg a reklám? Hogy használják ki a pénzed a lehető legjobb eredménnyel?

Sok a reklámügynökség és nehéz kiválasztani, hogy melyik az, ami pont a te cégednek kell. David Friend, egy bostoni vállalkozó már 14 különböző céggel dolgozott együtt és azt állítja, hogy, a sikeres választás a jó kapcsolaton és az elkötelezettségen múlik. Szerinte a hirdetők hajlamosak ellustulni: "Előbb vagy utóbb azon kapod magad, hogy neked kell az ügynökséget noszogatni, ahelyett, hogy fordítva lenne." És egy másik nagyon találó megállapítása szerint: ne az ügynökséggel akarj jóba lenni, hanem az ottani szakemberekkel. "Jobban belegondolva, azért dolgoztam ennyi ügynökséggel, mert azok, akiknek bíztam a munkájukban, ügynökséget váltottak és én követtem őket. Épp az aktuális ügynökséget bíztam meg hirdetéssel." Jobban szeret kisebb ügynökségekkel dolgozni, mert ott személyesen ismeri a cégvezetőt, illetve a vezetőket, és könnyebb együtt dolgozni velük, elérni őket, tanácsot kérni tőlük. "Megfigyeltem, hogy egy nagyobb ügynökség egy idő után magától értetődőnek veszi, hogy velük dolgozol. Frissen végzett, kisebb vezetőket neveznek ki a feladat elvégzésére szeniorok helyett."

Néhány fogódzó azonban van a választáshoz:

Először is nagy hálót vess a tengerbe. Állíts össze egy listát a lehetséges ügynökségekről. Tájékozódj: nézz meg számos különböző infóforrást beleértve a webet, a Yellow Pages-t, a helyi/ regionális stb. kereskedelmi kamarákat, versenytársak vagy üzletfelek hirdetési kampányait, reklámügynökségeket, akiknek a munkája neked is tetszett és szaklapokat (pl. Kreatív). Kérj tanácsot a helyi médiaügynökségektől, pl. azoktól, akik hirdetési helyet vagy időt adnak el a napilapoknak, magazinoknak, tévének, rádiónak stb. Az ügynökségek szakértőitől megtudhatod, hogy kik a menők, kiknek van jó hírneve, kik fizetnek pontosan, vagy kiknél cserélődnek gyorsan az emberek.

A főbb kritériumok, amiket a keresés megkezdése előtt nem szabad kihagyni:

  • Költségvetés: pontosan tudnod kell, hogy mennyi pénzed van a reklámozásra. A hirdetési költségek drágák is lehetnek. De hogy mi a drága, azt a néző dönti el. Lehet, hogy kigúvad a szemed egy 100,000 dolláros árajánlat láttán, miközben a versenytársadnak a szeme sem rebben egy 1 millió dolláros csekk kifizetésekor. A te pénztárcád határozza meg azt is, hogy milyen ügynökségek érdeklődnek a megbízásod iránt. Azt is mondhatják, hogy ennyi és ennyi a minimum, és addig szóba sem állnak veled, amíg nem vagy hajlandó egy alsó határt megütni.
  • Méret: Kicsi, közepes vagy nagy reklámügynökséggel kényelmesebb együttműködni? Az általad megadott költségek alapján nagyhal akarsz lenni egy kis tóban, vagy kishal egy nagy tóban?
  • Hely: Szeretnéd, ha az ügynökség elérhető közelségben lenne, pl. személyes találkozások céljából? Vagy az is megfelel, ha a személyes és az online kommunikáció adja az együttműködés alapját?
  • Kreativitás: Ne legyenek előzetes feltevéseid. A lényeg, hogy mit látsz, mit tettek le eddig az asztalra, mit hallottál róluk? (nem tőlük!)
  • Szakértelem: Ért az adott ügynökség a te szakterületedhez/ ágazatodhoz? Mondj nekik egy elképzelt helyzetet és nézd meg, hogy reagálnak rá, milyen forgatókönyvvel, ötletekkel állnak elő.
  • Eredmény: Mit ért el az ügynökség más ügyfelek számára? És mit tud a te termékedért/ üzletedért tenni, Milyen hatásra, eredményre vágysz? Hogyan méred a sikert? Határozd meg a lehető legnagyobb pontossággal, lehetőleg számokra vetítve.

Mi legyen rögzítve írásban?

Ne gondold azt, hogy a reklámügynökségek vezetői vagy reprezentánsai, akik együtt vacsoráznak és pezsgőznek veled, és szívélyesen vendéglátnak a te költségedre, ugyanazok, akik a tényleges reklámmunkát végzik. Bizonyosodj meg a felől, hogy a szerződésben azoknak a neve is szerepel, akik, napi feladatukat a te megbízásodból végzik, sőt, nemcsak a nevük, de a munkadíjuk és a megadott munkaidő is. Azt is érdemes írásba foglalni, hogy milyen szolgáltatásokat veszel igénybe az ügynökségtől, mik az egyes (rész)határidők, a közvetlen és közvetett célok, (rendszeres/ időközi stb.) beszámolók a tevékenységről, és mik fizetési feltételek.

Posted in reklám, reklámügynökség, tétel | Leave a Comment »