Marketingtételek

Tételek a reklám- és marketingmenedzser képzéshez

Archive for 2006. június

16 C A direct marketing/ direkt marketing/ DM és eszközei

Posted by BizBigyó - június 16, 2006

Mi a DM? (a törvény szerint, l. 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről)

Közvetlen üzletszerzés (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) előmozdítása érdekében. Nem árt tudni, hogy a DMSZ a magyar Direkt Marketing Szövetség rövidítése, lájkolni is lehet őket és fel is keresheted őket (Budapest, Madarász utca).

Mi a közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) lista? nevek és lakcímek gyűjteménye, amely az érintettekkel vagy kereskedelmi partnerekkel való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást szolgálja a közvetlen üzletszerzés céljából. A lista a néven és lakcímen kívül csak az ügyfelek és támogatók érdeklődésére vonatkozó információt tartalmazhatja.

Mi a tilalmi lista? azon érintettek név- és lakcímadatainak a nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben meghatározott közvetlen üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy megtiltották azok e célból történő további kezelését.

A DM-re vonatkozó előírások sokkal szigorúbbak, mint a tudományos vagy piackutatásra.

A direkt marketing leggyakoribb eszközei:

  • direct mail (posta, e-mail, fax, sms, mms, blogbejegyzés)
  • telefon
  • közvetlen megrendelésre ösztönző tévé- vagy rádióműsor (‘az első 100 betelefonáló, hű, de jól fog járni’ stb.)
  • sajtótermékekbe „behúzott” anyagok (kérdőívek, megrendelők, ‘rendelj OB-t most!’ stb.)
  • más küldeménnyel (pl. számlával) együtt eljuttatott anyagok

A direkt marketing sikere a naprakész, pontos adatbázison múlik, amely alapján elérhetők, megszólíthatók a potenciális fogyasztók. Az adatbázis forrásai lehetnek:

  • számlák
  • információkérő levelek, telefonok az ügyfelektől
  • kereskedelmi partnerek információi
  • saját munkatársak információi
  • jelentések, piacelemzések
  • vállalati rendezvények, kiállítások
  • címjegyzékek, telefonkönyvek, cégjegyzékek
  • címjegyzékeket, adatbázisokat árusító cégek adatai

A jó adatbázis:

  • Mentes a duplicitásoktól (nincs benne semmi kétszer, nincs benne semmi kétszer)
  • kizárólag aktív ügyfeleket tartalmaz,
  • nem csak belső, de külső azonosítóval is rendelkezik (pl. cégeknél DUNS, adószám, cégjegyzékszám),
  • pontos és naprakész

Mit tartalmaz pl. az adatbázis?

(az Optimusz DM adatbázis termék leírása alapján: l. http://www.e8.hu/images2/new/optimusz_cikk.html )

Alapvető személyes adatok

  • Vezetéknév Keresztnév
  • Cím és E-mail cím
  • Mobiltelefon és Vezetékes telefon
  • Születési dátum • Nem

Targetálási szempontokat, szűrőket Pl. Lakhely Életkor Nem Egy háztartásban élők száma Egy háztartásban élő gyermekek száma Legmagasabb iskolai végzettség Családi állapot

Munkahely Foglalkozás : Alkalmazott / Vállalkozó / Tanuló / Nyugdíjas Milyen területen dolgozik : adminisztráció/ Építészet / Adózás / Számvitel, könyvvitel / Beosztás : Könyvelő / Tulajdonos / Újságíró / Tanuló, diák / Egyéb Részleg : / Közigazgatás / Kulturális / / Gyártás, termelés / Vállalkozás / Vámügy Munkahelyi pozíció, Havi nettó átlagkereset : (sávokban)

Rendelkezik-e? Laptoppal • DVD lejátszóval Melyik mobilszolgáltatót használja? Rendszeresen utazik? ( igen / nem ) Dohányzik? ( igen / nem ) Milyen italokat kedvel ? Szokott rendszeresen… ? pl. Moziba /Étterembe járni Tervezi, hogy 6 hónapon belül? Lakást felújít Digitális fényképezőgépet vásárol Nem tervez előre Idegen nyelvtudás, Érdeklődési körBarkácsolás • Divat, öltözködés Kertészet

DM kampányok főbb típusai

• Direkt eMail kampány • Direkt SMS kampány • Offline levél

E-mail Direkt Marketing kampány

költsége kiválóan tervezhető a leválogatási feltételek megadásával kialakult célcsoport illetve a leválogatáshoz alkalmazott szűrők száma alapján. A jogi előírásokról többet itt.

folyamata:

  1. Targetálási szempontok meghatározása (szűrők kiválasztása)
  2. A targetálás alapján az adatbázis leválogatása
  3. E-mail dm kiküldés a célcsoport számára
  4. Kampánystatisztika készítése

Az Offline direkt marketing kampány folyamata:

  1. Targetálási szempontok meghatározása (szűrők kiválasztása)
  2. A targetálás alapján az adatbázis leválogatása
  3. Grafikai tervezés, gyártás, perszonalizálás, borítékolás.
  4. DM levél postai kiküldése a célcsoport számára
  5. Havi kampánystatisztika készítése

SMS kampány pl. a következő formátumú üzenetek küldhetők: Szöveges üzenet (150 karakter) Grafikus üzenet (operátorlogó) Hangüzenet (csengőhang)

Reklámok

Posted in adatbázis, DM (direct marketing), eszközök, kampány, piac, targetálás, tétel | Leave a Comment »

16 C A direct marketing, mint „új” kommunikációs irányzat kialakulásának és térhódításának okai

Posted by BizBigyó - június 16, 2006

Röviden és tömören, a kommunikáció típusa nem új, de az eszközei igen. Rövid evolúciója: 1. posta 2. telefon 3. tévé pl. közvetlen árajánlat 4. web 5. mobil. A nagy löket az internettel jött, pontosabban a számítógép és a szoftverek korszakával, az ügyfelek adatait jobban/ szervezettebben lehetett tárolni, megjelent az e-mail (az olcsó, sűrű és automatizált bombázás eszköze) stb. A korábbi postai DM levelezést ez nem számolta fel, de korszerűsítette és költséghatékonyságával lenyomta.

A direkt marketing egy újszerű, rohamosan terjedő kommunikációs forma. A direkt marketing előnyei:

  • bármilyen területen alkalmazható (csak technikai feltételek szükségesek)
  • interaktív (a vevő kérhet további információt)
  • személyre szóló
  • bizalmas (az eladó ajánlatának részleteit a versenytársai nem ismerhetik)

illetve bővebben, mint az online marketing része ( a webes DM megoldások pl. spam) előnyei:

  • pozícionálhatóság: új pozicionálási lehetőségek,
  • nyomon követhetőség: a reklám által kiváltott hatás mérhető,
    biztos célba érés, rugalmasság: napi 24 órás reklámozás, a reklámokat bármikor meg lehet változtatni,
  • interaktivitás,
  • jelentősebb mértékű információátadási lehetőség,
  • akkor hívható elő, amikor a felhasználó akarja.

A direkt marketing sikere a naprakész, pontos adatbázison múlik, amely alapján elérhetők, megszólíthatók a potenciális fogyasztók. Az adatbázis marketing az 1960-as évektől mind nagyobb jelentőségre szert tevő direkt marketing eszközök fejlődésével párhuzamosan, részben annak hozadékaként alakult ki. Az értékesített tételekkel, kiküldött levelek visszaérkezésével és az ügyfelek reakcióival kapcsolatos információk kezelésére, feldolgozására egyre gyakrabban a számítógép szolgált eszközül. Az adatok előhívására, válogatására szolgáló szoftverek és az adatbázisokban tárolt adatok jelentősége fokozatosan nőtt, napjainkra pedig meghatározóvá vált egy nyereségesen működő gazdasági egység üzleti stratégiájában.

Az adatbázisban tárolt és értékelt adatok alapján a döntéshozók megfelelő információkkal rendelkeznek a piac növekvő és csökkenő szegmenseiről, ami a tervezés és a kialakítandó marketing stratégia alapját jelentik. Az adatbázis marketing jelenti a kulcsot a rendelkezésre álló marketing erőforrások hatékony elosztásához és a potenciálisan legnagyobb vásárlási hajlandósággal bíró leendő ügyfélkör kiválasztásához.

A gazdasági rendszerváltás új szereplői az áruküldő (csomagküldő) és a direkt marketing cégek. Számos áruküldő (de hagyományos kereskedő és szolgáltató is) alkalmaz közvetlen üzletszerző (direkt marketing) módszereket. Névre szóló levelekkel, küldeményekkel, telefonhívásokkal reklámozzák áruikat és szolgáltatásaikat, hogy ajánlataikkal rávegyék a címzettet a megrendelésre, a szolgáltatás igénybevételére. A direkt marketing módszereket a lakosság jelentős része zaklatásként érzékeli, számos ezzel kapcsolatos – részben megalapozott, részben megalapozatlan – panasz érkezett hivatalunkhoz.

 

A kis és középvállalkozási szektorban jelentősen nagyobb az értékesítő sales pozíció iránti kereslet, mint a marketinges munkakör kivéve az un. Direkt-marketinges posztot. Ez a jelenség a közvetlen fogyasztói kapcsolatok fontosságának felértékelődését mutatja. (Cercom Leonardo Porject: http://www.marketing.hu/cercom/cercom.htm)

 

 

Posted in adatbázis, DM (direct marketing), KKV, tétel | Leave a Comment »

19 A Értékpapír- és tőkepiac

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A Polgári Törvénykönyv az értékpapír fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat a jogosultnak. Értékpapírt azonban nem csak pénzkövetelésről, hanem dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról is ki lehet állítani.

Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik, és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

Legfontosabb jellemzői

A kibocsátó (kiállító) egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza. Az értékpapír nem kétoldalú jogügylet, annak érvényes létrejöttéhez elfogadásra nincs szükség.

A kibocsátó (kiállító) feltételhez nem kötött azon kötelezettségvállalását tartalmazza, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy fizetést teljesít a jogosult részére. Feltétel kikötése ("Fizetek, ha ….") az értékpapír érvénytelenségét vonja maga után.

Értékpapírt pénzkövetelésről, hitelviszonyról (pl. váltó, csekk, kötvény), tagsági részesedésről (pl. részvény, szövetkezeti üzletrész) vagy áruval kapcsolatos jogról (pl. közraktári jegy) lehet kiállítani.

Kizárólag az olyan okirat tekinthető értékpapírnak, amelyet valamely jogszabály annak minősít, azaz csak jogszabály által nevesített értékpapírokat lehet kiállítani, kibocsátani. Új értékpapírtípus bevezetéséhez jogszabályalkotásra van szükség, vagy egy Gombóc Artúrra a csokirészvényekhez.

Az egyes értékpapírtípusokról szóló jogszabályok tételesen meghatározzák az adott értékpapír érvényességi kellékeit. Az érvényességi kellékek hiányában az okirat nem minősül értékpapírnak, így nem alkalmazhatók vele szemben az értékpapírokhoz fűződő speciális jogkövetkezmények (pl. átruházás stb.) sem.

Az értékpapírok a technikai fejlődés következtében változatos formákban jelenhetnek meg, a papír alapú értékpapírok mellett dematerializált (papír nincs, csak elektronikus adat) értékpapír kibocsátására is lehetőség van. A dematerializált értékpapírokat az értékpapír-forgalmazók által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván. Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

Az értékpapírban szereplő követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – eltérő rendelkezés hiányában – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Nincs lehetőség az értékpapírban szereplő követelés érvényesítésére még bírói úton sem, ha pl. az értékpapír megsemmisül vagy elvész.

Az értékpapírok – átruházhatóság szempontjából – névre szólóak vagy bemutatóra szólóak lehetnek.

Az értékpapírok átruházásának speciális joghatásai vannak.

A legelterjedtebb az értékpapírok alapjogviszony szerinti osztályozása, azazhogy az adott értékpapír milyen jogviszonyt testesít meg. Így beszélhetünk:

pénzkövetelésről szóló értékpapírról (pl. kötvény, váltó, csekk, kincstárjegy, letéti jegy, befektetési jegy, jelzáloglevél)

tagsági jogról, részesedésről szóló értékpapírról (részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész),

áru feletti rendelkezési jogról szóló értékpapírról (közraktári jegy).

Az értékpapírok átruházásuk szempontjából névre szólóak vagy bemutatóra szólóak, hozamuk szerint nem kamatozók (pl. diszkont kincstárjegy), fix kamatozásúak (pl. kötvény) vagy változó kamatozásúak (pl. részvény) lehetnek.

Az értékpapírok futamideje is igen változatos:

  • rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű értékpapírok (kincstárjegy, váltó, kötvény),
  • közép – 1 és 5 év közötti – futamidejű értékpapírok (kötvény, letéti jegy),
  • hosszú – 5 évnél több – futamidejű értékpapírok (kötvény, jelzáloglevél),
  • lejárat nélküli értékpapírok (részvény, szövetkezeti üzletrész, vagyonjegy)

Összevont címletű és a dematerializált értékpapír

Az értékpapírok immobilizációja azt jelenti, hogy a teljes kibocsátás egyetlen összevont címletű, papír alapú értékpapírban testesül meg. Az értékpapír-kibocsátás teljes összegéről kiállított, fizikailag létező okiratot az elszámolóházban letétbe kell helyezni.

A dematerializált részvényről kötelező egy kiállított fizikai okirat (papír), ez azonban nem tekinthető értékpapírnak. A központi értéktár a dematerializált részvényekről központi értékpapírszámlát vezet. A

Elveszett értékpapír megsemmisítése

Ha a fizikailag előállított értékpapír jogellenesen kikerül a jogosult birtokából (pl. ellopják), vagy egyszerűen elvész, speciális eljárás keretében meg kell semmisíteni. A megsemmisítésre irányuló eljárást – kérelemre – a közjegyző folytatja le, abban az esetben, ha a fizikailag előállított értékpapír nincs meg. A kérelmet az értékpapír utolsó birtokosa kérheti.

 

és blablablablabla

 

Posted in értékpapír, értékpapírpiac, jog, piac, tétel | Leave a Comment »

19 A Az értékpapírok csoportosítása, az értékpapírok fajtái

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Röviden: váltó, csekk, kötvény (pl. állami, önkormányzati stb.), ‘jegyek:’ kincstárjegy, letéti jegy, befektetési jegy, befektetési alap, jelzáloglevél, közratári jegy, kárpótlási jegy, részvény

Hosszabban (sorry, van hosszabb tudnivaló is a dologról)

Váltó

A váltó olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely már a lejárata előtt is átruházható. Ilyenkor fizetőeszközként funkcionál. A forgalomképességre, a széles körű elterjedtségre, valamint a kvázi fizetőeszköz jellegre tekintettel a váltónak szigorú tartalmi, formai elemekkel kell rendelkeznie. Csak az az okirat tekinthető váltónak – ahhoz fűződnek váltójogi joghatások- amely tartalmazza a jogszabályban meghatározott váltókellékeket. Ezért a kiállítók (kibocsátók) gyakran a bankban beszerezhető váltónyomtatványokat használják. A nyomtatványok használata nagy segítséget jelent, de azok kitöltésekor is figyelemmel kell lenni a váltóra vonatkozó speciális szabályokra. A váltónak két fő fajtája különböztethető meg: saját váltó esetén a kiállító ígéretet tesz arra, hogy a váltó bemutatójának fizetést teljesít (“Fizetek e váltó alapján …. “). Az idegen váltó ezzel szemben a kibocsátónak harmadik személyhez szóló fizetési felszólítását tartalmazza (“Fizessen e váltó alapján …..”). A címzett- fizetésre felszólított- legtöbbször hitelintézet. Mind a saját, mind az idegen váltó kiállítható bemutatóra szóló vagy névre szóló értékpapírként.

A csekk

A csekk, a váltóhoz hasonlóan, igen elterjedt értékpapír, készpénzt helyettesítő fizetőeszköz. A csekk pénzkövetelést testesít meg, de nem hitelviszonyról szól. Mindig egy bankszámlaszerződés meglétét feltételezi. A bankszámlaszerződés alanyai, a bank és a bankszámla-tulajdonos csekkszerződést kötnek. Megállapodnak abban, hogy a bankszámlára elhelyezett összegről a tulajdonos csekk útján rendelkezhet. A csekkszerződés megkötését követően a számlatulajdonos csekklapokat (csekkfüzetet) igényelhet. A csekk kiállításával a számlatulajdonos fizetésre szólítja fel a bankját, legyen az a bank Budapesten vagy Piszkos Fred hordója mellett valamelyik egzotikus szigeten. A csekk az csekk, kérjük kifizetni. A csekk, akárcsak a váltó, igen szigorú tartalmi elemekkel rendelkező értékpapír, amelyek hiányában a kiállított okirat nem minősül az értékpapírnak. Csekk bemutatóra és névre szólóan is kiállítható. A gazdálkodó szervek egymás közötti, belföldi forgalmában használt különleges csekkekre – így a készpénzcsekkre és az átutalási csekkre, ideértve a postai fedezeti csekket is – a csekktörvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ellentétesek a rájuk vonatkozó külön rendelkezésekkel.

Kötvény

A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója azt vállalja, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, illetve az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a lejáratkor megfizeti. A kötvény névre szóló (nyomdai úton előállított, vagy dematerializált) értékpapír. Ellenkező kikötés hiányában a kibocsátóval szembeni úgynevezett nem biztosított pénzkövetelést testesít meg, így annak kibocsátására kizárólag az állam, az MNB, az önkormányzatok, nemzetközi szervezetek, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepei jogosultak. A kötvény átruházható. Az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A kötvény általában kamatozó értékpapír, de a fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a kötvény hozama igen változatos lehet: előre meghatározott fix vagy változó kamat, kibocsátó által teljesítendő szolgáltatás, pl. telefonkötvény, kibocsátó által biztosított jogosítvány – a társasági törvény szerint a részvénytársaság jegyzési jogot biztosító kötvényt, valamint átváltoztatható kötvényt bocsáthat ki. A kötvények futamidejét tekintve kötelező törvényi előírás nincs. A gyakorlat rövid – 1 évnél rövidebb -, közép – 1 és 5 év közötti -, hosszú – 5 év feletti – futamidejű, valamint örökjáradék – lejárat nélküli, végtelen futamidejű – kötvényeket különböztet meg. Ha a kötvény futamidejének lejártával a kibocsátó nem teljesít, végrehajtási vagy csőd-, felszámolási eljárásnak van helye. A kötvények mögött – az államkötvény kivételével – garancia nem áll. A kötvényen alapuló követelés nem évül el, névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az illetékmentesség magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed. Lássunk néhány speciális kötvényt.

Kincstárjegy

A kincstárjegy az állam által kibocsátott, államadósságot megtestesítő értékpapír. Kibocsátásával a (magyar, lett, kirgiz, stb.) állam arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kincstárjegy névre szóló, rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű átruházható értékpapír. Két fő fajtája létezik, a kamatozókincstárjegy és a diszkont kincstárjegy. A diszkont kincstárjegyet névérték alatt bocsátják ki, lejáratkor a tulajdonos az értékpapírban megjelölt névértékre tarthat igényt. Visszafizetését az állam garantálja.

Letéti jegy

A letéti jegy olyan névre szóló (nyomdai úton előállított vagy dematerializált), hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapír, amelyet kizárólag hitelintézetek, külföldi hitelintézetek fióktelepei bocsáthatnak ki. A letéti jegy a hitelintézetek forrásgyűjtését segíti elő. A letéti jegyben az adós (kibocsátó) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el.

Jelzáloglevél

A hosszú lejáratú kölcsönnyújtás eszközeként ismert, és Magyarországon már a II. világháború előtt is használt jelzáloglevél kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez a forrásokat jelzáloglevelek kibocsátásával gyűjti. Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint jegyzett tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni. A jelzálog-hitelintézettől hitelt felvevő adós ingatlanfedezetet ajánl fel biztosítékul. A fedezetként lekötött ingatlannal a tulajdonosa a hitelszerződés futamideje alatt csak korlátozottan rendelkezhet. A hitelintézet az általa nyújtott hitelekhez szükséges forrásokat jelzáloglevél kibocsátása útján gyűjti össze. A jelzálog-hitelintézet vagyonára – követeléseik erejéig – kizárólag jelzáloglevél-tulajdonosok vezethetnek végrehajtást. A jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén – a felszámolási költségek kiegyenlítését követően – kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes éspótfedezet, valamint a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál. A jelzáloglevélre a külön törvényben nem szabályozott kérdésekben a kötvény szabályait kell alkalmazni.

Közraktári jegy

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett, letétbe helyezett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy az árura vonatkozó tulajdonjogot vagy más jogot – zálogjogot – testesíti meg. A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelynél közraktározás céljából, megőrzésre letétbe helyezhetnek árukat. A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható. A tevékenység megkezdéséhez a gazdasági miniszternek az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével kiadott engedélyére van szükség. Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül. A közraktár az áru elhelyezésekor nem vizsgálja, hogy az elhelyező személy tulajdonosa-e vagy sem. Közraktári szerződés legfeljebb egy évre köthető, az időtartamot nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell. Főszabályként a közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig, különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik. A közraktár által kiállított közraktári jegy összefüggő, ugyanakkor egymástól elválasztható két részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll. Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. Ha a közraktári jegy birtokosa a közraktári jegyen feltüntetett követeléseket kielégítette, a közraktár köteles az árut kiadni. A zálogjegy az árura felvett kölcsön biztosítására szolgál. A közraktári jegy, illetve a két része – akár külön-külön is – forgatás útján ruházható át. A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával – zálogjegy átruházásával – kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun. Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjoggal terhelt kötelezettségét bizonyítja. A különvált árujegy birtokosa csak akkor válthatja ki az árut a közraktárból, ha a zálogjegyet magához váltja. Abban az esetben, ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.

Részvény

A részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Társasági részesedésről kizárólag a részvénytársaság bocsáthat ki értékpapírt. A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. A részvény a társaság alaptőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást, a részvényes vagyoni és tagsági jogait, valamint a kötelezettségeit testesíti meg. A részvény kibocsátásához, a többi értékpapírhoz hasonlóan, a törvényi szabályozás szigorú kellékek meglétét írja elő. Forgalomképesség szempontjából a részvényeknek két típusát különböztethetjük meg: a bemutatóra és a névre szóló részvényeket. A zártkörűen működő részvénytársaságok részvénye, a dematerializált részvény, az elsőbbségi és a kamatozó részvény, valamint a dolgozói részvény kizárólag névre szóló részvényként bocsátható ki. Bemutatóra szóló részvények csak a nyilvánosan működő részvénytársaság törzsrészvényei lehetnek. (Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba.

Részvényfajták:

  • törzsrészvény,
  • elsőbbségi részvény,
  • kamatozó részvény,
  • dolgozói részvény

A különböző részvényfajtákhoz eltérő tagsági jogok kapcsolódnak (nem feltétlenül többletjogok). Fő szabály, hogy törzsrészvénynekminősül minden olyan részvény, amelyhez nem tapadnak speciális jogok. Az elsőbbségi részvény olyan névre szóló részvény, amely a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Az elsőbbségi részvényfajtán belül

  • osztalékelsőbbséget,
  • a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
  • a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint
  • a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt különböztetünk meg.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a számviteli törvény alapján felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. A cégbejegyzést követően az alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról ideiglenes részvényt kell kiállítani. Az ideiglenes részvény értékpapír, amely a névre szóló részvényre vonatkozó szabályok alkalmazásával másra átruházható.

 (és ez még egy igen kivonatolt verzió… mert jókedvemben vagyok)

 

Posted in értékpapír, tétel | 1 Comment »

20 C Milyen törvények vonatkoznak a marketingkommunikációs tevékenységekre?

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Marketingkommunikáció:

  • A személyes adatok védelméről szóló törvény,
  • A piackutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló tv. (1995. évi CXIX. Tv.)

Közvetlen üzletszerzés célja: az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása (l. direct marketing)

A közvetlen üzletszerzéshez adat a következő forrásokból meríthető:

  • közvetlenül az érintettektől,
    attól az üzletféltől, akivel korábban kapcsolatban állt,
  • jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített adatbázis,
  • más, ugyanazon tevékenységet végző személytől, amennyiben az érintett az adat átadását nem tiltotta meg.
  • lakcímnyilvántartásból.

Érintett jogai: megtagadhatja, vagy megtilthatja adatai direkt marketing célú nyilvántartását, kérheti adatainak valamennyi listáról való törlését. Tilalmi lista: azon érintettek adatait tartalmazza, akik a direkt marketing célú adatkezeléshez nem járultak hozzá.

Adatvédelem és adatbiztonság
Az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, az adatfelhasználás célját, módját, időtartamát, későbbi adatátadás szándékát, arról is tájékoztatni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

Biztosítani kell számára azt a jogot, hogy az együttműködést bármikor megtagadhatja.

Az adatvédelemről gondoskodni kell, belső adatvédelmi szabályzatot kell készíteni.

Posted in adatvédelem, DM (direct marketing), jog, Marketing, marketingkommunikáció, piackutatás, tétel | Leave a Comment »

20 C Milyen törvények vonatkoznak a reklámozásra?

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Reklámozásra vonatkozó törvények:

  • A gazdasági reklámtevékenységről,1997. évi LVIII tv.
  • A gazdasági reklámok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről, 2001. évi XCVI. Tv.
  • Az elektronikus kereskedelemről, 2001. évi CVIII. Tv.
  • a rádiózásról és a televíziózásról, 1996 évi I, tv
  • egyéb: pl. az 1993. évi közoktatási tv 122. paragrafusa, amely tiltja a reklámokat az iskolákban.

A reklám célja áru vagy szolgáltatás megismertetése. Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi vállalkozását, székhelyét, adószámát és azt reklámszolgáltató részére bemutatja.

Reklámtilalmak és korlátozások

Abszolút reklámtilalmak:

  • személyhez fűződő jogok, kegyeleti jogok személyes adatok védelméhez való jogot sértő reklám,
  • erőszakra buzdító, közbiztonságot sértő reklám,
  • félelemérzetet keltő reklám.

Általános reklámtilalmak:

  • amely gyermek és fiatalkorúaknak szól, és fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, hiszékenységüket kihasználja, felnőttkorúakat vásárlásra ösztönözze,
  • szexualitást különösen hangsúlyozó reklám,
  • a pornográf reklám,
  • az adott üzleten kívül tilos a szexuális szolgáltatás reklámja,
  • burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám,
  • megtévesztő reklám,
  • nem létező áru (de kár),
  • tilos forgalomban nem lévő árut reklámozni.

Egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak:

  • tilos az adott üzleten kívül fegyvert, lőszert reklámozni,
  • tilos a kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszereket reklámozni,
  • dohányáru és alkohol csak korlátozásokkal reklámozható (pl. nem állíthatja azt egy reklám, hogy a sör ‘folyékony kenyér’ vagyis hogy jót tesz az egészségünknek, vagy akár felpörget, vagy ha iszunk egy jó pofa sört a jó pofa főnökkel, akkor már csak pár nap választ el a kinevezésig; és pl. azt sem mondhatja, hogy mindig józannak lenni/ józanul viselkedni végzetes hiba).

Reklámkorlátozás

Összehasonlító reklám csak akkor tehető közzé, ha nem megtévesztő, nem sértheti más jó hírnevét, nem vezethet tisztességtelen előnyszerzésre, kizárólag azonos rendeltetésű árukat hasonlíthat össze, tárgyilagosnak kell lennie.

A reklámsérelmi ügyekben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, összehasonlító reklámra vonatkozó panasz esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

Az iskolai reklámozásról egy érdekes cikk olvasható a HVG-ben.

Posted in adatvédelem, jog, Marketing, reklám, tétel | 4 hozzászólás »

20 B A piackutatás, a termék- és árpolitika, az értékesítési politika jogi kérdései

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A marketing tevékenységhez kapcsolódó jogterületek:

  • versenyjog,
  • fogyasztóvédelem, (l. külön bejegyzés)
  • árszabályozások,
  • internetes kereskedelem joga,
  • kereskedelemre vonatkozó rendelkezések

Árpolitika jogi kérdései: Magyarország piacgazdaság, így az állam a tisztességtelen versenyről szóló rendelkezések alkalmazásán kívül más eszközökkel nem befolyásolja a cégek árpolitikáját. Az ár csak a hatósági áras termékeknél (villamos energia, gáz) államilag megszabott. Vannak speciális területek (üzemanyag, gyógyszerárak), ahol az állam érvényesíti a maga szempontjait, de a végső árat a szolgáltató szabja meg.

 

Az értékesítési politika

Befolyásolják a versenyjogi szabályok, és a kereskedelemről szóló szabályok

Az értékesítési (kereskedelmi ) tevékenység folytatásának kereteit mind az interneten, mind a valós körülmények között törvény határozza meg.

Üzletnyitás feltételei:

  • engedély,
  • szakképesítés,
  • üzlethelyiség.

Egyéb feltételek:

  • a termék eredetét igazolni kell tudni,
  • lehetővé kell tenni, hogy a vásárló a termék jellemzőit ellenőrizni tudja,
  • jól látható helyen kell elhelyezni a vásárlók könyvét.

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás:

A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos.

Jelentős piaci erő: 1, a vállalatcsoport konszolidált nettó évi árbevétele a 100 mrd forintot meghaladja, 2, a piac struktúrájából következik. (pl vannak piacra lépési korlátok, stb.)

Tilos magatartások:

  • beszállító indokolatlan megkerülése,
  • értékesítési lehetőségtől való indokolatlan elzárás,
  • kereskedő számára indokolatlanul előnyős kockázatmegosztás alkalmazása,
  • szerződéses feltételek utólagos, egyoldalú, indokolatlan megváltoztatása,
  • indokolatlan költségek felszámítása,
  • kereskedő külön szolgáltatójának rákényszerítése a beszállítóra, stb.

Piackutatás:

A piackutatás megkezdése előtt kutatási-adatkezelési tervet kell készíteni. A megszerzett vagy a rendelkezésre álló név –és lakcímadatokat a kapcsolatfelvételen kívül egyéb célra csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet felhasználni. A piackutatás során adott válaszok feldolgozásának minden szakaszában biztosítani kell a megkérdezett személy teljes anonimitását, valamint a véleményadás önkéntességét. A személyes adatok védelméért a piackutató a felelős. (az 1995. évi CXIX tv. A piackutatásról és a közvetlen üzletszerzési célú név és lakcímadatok kezeléséről)

 

 

Posted in árpolitika, értékesítési politika, jog, Marketing, piackutatás, tétel, termékpolitika | Leave a Comment »

14 A A gazdasági verseny szabályai

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

A versenyjog a gazdasági tevékenységet szabályozó normarendszer.

A versenyjog a versenyt oltalmazza és ezzel a közérdeket védi. A verseny biztosítja a műszaki-technikai fejlődést, a korszerű termékek megjelenését, és azt, hogy a gazdasági életben a hatékonyabb vállalkozó szerezzen előnyös pozíciókat.

A versenyjog fő ágai:

1, a tisztességtelen verseny elleni jogintézmények:a közérdek védelmében, ill. a fogyasztóvédelmi szabályok,

2, a versenykorlátozások joga: kartelljog, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, ill. a vállalkozások összefonódására vonatkozó szabályok (a tőkekoncentráció hátrányos hatásainak csökkentése).

 

Versenypolitika: a kormányok azon politikájának összessége, amelyekkel a cégeket verseny körülmények közé kényszerítik, amellyel biztosítani kívánják a versenytől remélt gazdasági és társadalmi pozitívumok megvalósulását. Szűkebb értelemben a versenypolitika lényege a versenyszabályozás, tágabb értelemben minden olyan eszköz, amelyek révén az állam a verseny viszonyaira tudatosan kíván hatni.
Versenyjog: a versenypolitikában alkalmazott jogszabályokat és a kialakult joggyakorlatot jelenti.
Versenyszabályozás: ez a joganyag szélesebb skáláját és az intézményi háttér nagyobb hangsúlyát jelenti. Bizonyos, ún. szabályozott iparágakban az állam határozza meg a főbb feltételeket, ki léphet piacra, milyen tevékenységet folytathat, milyen feltételekkel, stb… Ezeket a szabályokat nem tekintik a versenyjog részének, holott az adott terület versenyviszonyait mégis alapvetően meghatározzák (pl energia, távközlés).

A fontosabb belépési korlátok:

  • méret/választék gazdaságosság
  • tőkeszükséglet
  • termék-megkülönböztetés (fogyasztói márkahűség)
  • áttérési költség
  • forgalmazási vagy erőforrásokhoz való hozzájutás nehézségei
  • szellemi tulajdonjogok
  • külkereskedelmi korlátok
  • engedélyek

A verseny lényege, hogy az eladók üzleti céloktól vezérelve egymástól függetlenül versengenek a vevőkért. A verseny folyhat ár, minőség, mennyiség, szolgáltatás, illetve ezek kombinációja vagy más célok terén.

Főbb funkciók:

  1. jóléti: a fogyasztók úgy választhassanak, hogy számukra a lehető legnagyobb jólét következzen be;
  2. allokációs: a beruházásokat olyan termékbe/szolgáltatásba fektetik, amelyek iránt kereslet van, és ezáltal alkalmazkodnak a fogyasztói igényekhez;
  3. hatékonysági: a szereplők termelési költsége a lehető legalacsonyabb legyen;
  4. jövedelemelosztó: a legjobb piaci szereplőnek jár a legnagyobb profit;

A tisztességtelen versenycselekmények tilalma körébe tartozó tényállások; hírnévrontás; üzleti titok megsértése; bojkott felhívás; szolgai utánzás (jellegbitorlás); tisztességtelen versenyeztetési, árverési és tőzsdei eljárások, tisztességtelen alku.
Hírnévrontás
Előfeltétele a versenyviszony léte, vagyis csak versenytárs terhére lehet elkövetni. Megvalósulhat valótlan tény állításával/híresztelésével, valós tény hamis színben való feltüntetésével, illetve egyéb magatartással. Mindez történhet szóban, írásban vagy bármilyen közlésre alkalmas eszközzel. A törvény a jó hírnevet, a hitelképességet védi. Hírnévrontás és fogyasztó megtévesztése között gyakran nagyon nehéz meghúzni a határt, de különbség, hogy utóbbi csak áruval kapcsolatos lehet és túlnyomó részben nem áll mögötte versenyviszony.

Üzleti titok védelme
Ide tartozik tény, adat, megoldás, információ, ami a gazdasági élethez kapcsolódik, és amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és aminek a titokban tartáshoz a szükséges intézkedéseket megtette. Szűkebb értelemben üzleti titoknak minősülnek a műszaki megoldások, az új technikák, technológiák, de versenyjogi szempontból releváns még a kereskedelmi/pénzügyi döntés, a vállalkozás szervezete is. Hogyan történhet? Pl. tisztességtelen módon való megszerzés, felhasználás; jogosulatlanul mással való közlés vagy nyilvánosságra hozás;

Bojkott
A piaci kapcsolatok megzavarásának sajátos formája, amely a 3. személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására, vagy az ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul. A lényeg, hogy a partnerkizárás/váltás tisztességtelen módon történjen.

Szolgai utánzás
Itt feltétel, hogy a felek versenytársak legyenek, vagyis hogy egy adott áruról a versenytársat vagy annak áruját ismerjék fel. Fontos feltétel továbbá, hogy a versenytárs, illetve az áruja a hazai piacon ismert legyen, mert az összetévesztés csak így lehetséges, plusz, hogy az utánzat annyira hasonlítson az eredetihez, hogy az összetévesztésnek reális esélye legyen. A versenyjogi védelem nem függ az áru belső ismérveitől, jellegzetességeitől. Hogyan? Előállítással, forgalomba hozatallal, név, megjelölés vagy árujelző használatával.
Vonatkozhat az árura, annak külső formájára vagy belső felépítésére, illetve az elnevezésre (áruéra és gyártóára egyaránt).

Tisztességtelen versenyeztetési, árverési és tőzsdei eljárások
Tilos ezen ügyletek tisztaságát bármilyen módon megsérteni. A szabály szubszidiárius jellegű, mert csak akkor alkalmazható, ha a Tpvt. vagy más törvény másként nem rendelkezik.

Posted in gazdasági verseny, jog, tétel | Leave a Comment »

16 C A DM adatbázis kiépítésének módszerei, a jogi előírások tükrében

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

(uez szerintem a 20 C tételnél is jó a marketingkommunikációhoz)

A direkt marketing adatbázisa a potenciális ügyfelek(magánszemélyek, cégek) adatait tartalmazza (pl. név, cím, hobbi, jegyzett tőke stb.).

Az adatvédelmi törvény (1995) szerint
a lényeg:

1, nem bejelentkezni van jogod, hanem kijelentkezni (a címlistáról). Kéretlen offline vagy online levelet/spamet, sms-t, mms-t csak akkor kaphatunk, ha abba előzetesen beleegyezésünket adtuk–gondolnád, de nem így van. Merthogy vannak nyilvánosan elérhető adatbázisok (pl. kutatási célból és DM célból is), és az alapértelmezés szerint kaphatunk DM áradatot, majd ezt követően azt mondhatjuk, hogy köszi, de nem kérek. Vagyis nem felíratkozol a listára (opt-in) és úgy kapod az anyagot, hanem eleve fenn vagy a listán, és az a dolgod, hogy leíratkozz (opt-out). Hogy miért? Mert elméletben lemaradhatsz valami jó kis előnyös ajánlatról.

2, ha DM-et kapsz, akkor a küldő köteles közölni veled, hogy honnan szerezte az adatokat, mi a szándéka velük, kinek továbbítja stb. Ha nem kérsz a szolgáltatásból, akkor indoklás nélkül letilthatod az adataidat. Elméletben a tiltást tiszteletben kéne tartaniuk a DM-es cégeknek, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez hiú álom.

3, Ha kedves kollégánk vagy a szomszéd Jóska Pista továbbít nekünk egy reklámszagú e-mailt (ez a vírusmarketing), ami valami csaliszöveget tartalmaz (pl. küldd tovább 10 ismerősnek és kapsz egy ingyen mobilt), abban ugyan van reklám, de ismerős küldte, nincs mese, le kell nyelni. Ha cég küldte volna, akkor más a szitu, de itt felhasználó küldte felhasználónak. Határeset, hogy mettől meddig személyes levél ez. Itt bele lehet kötni.

A törvényről

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, mely 1996 januárjában lépett hatályba. E törvény az adatkezelők három olyan csoportjára: a tudományos kutatókra, a közvélemény- ill. piackutatókra, valamint a közvetlen üzletszerző (direkt marketing) cégekre állapít meg az információs önrendelkezés főszabályát korlátozó szabályokat, mely adatkezelőknek tevékenységük végzéséhez – kapcsolatfelvétel céljából név- és címlisták használatára van szükségük az érintettek belegyezése nélkül. A szabályozás célja törvényi keretek megteremtése e tevékenységek végzéséhez, mégpedig oly módon, hogy a polgárok információs önrendelkezési joga a lehető legkevésbé sérüljön, e joguk érvényesítése minél egyszerűbben történhessen, ugyanakkor az általuk igényelt szolgáltatásokat is igénybe vehessék. A törvényalkotó ugyanakkor elismeri a közvetlen üzletszerzés végzéséhez fűződő méltányolható érdekeket és a személyre szóló megkeresés, a távmegrendelés (mail order) és az áruküldés lehetséges előnyeit a lakosság részére. Ezért az információs önrendelkezés korlátozásával lehetővé teszi a potenciális vevőkörrel való kapcsolatfelvételt a direkt marketing cégek számára. A kapcsolatfelvétellel egyidejűleg (tehát minden kéretlenül kapott postai küldeményben) a címzettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, milyen célra, meddig és hogyan használja fel, van-e adatátadási szándéka, igénybe vesz-e közreműködőt, valamint arról, hogy a címzettnek jogában áll adatainak felhasználását a megjelölt célra vagy annak tetszőleges részére bármikor, indokolás nélkül megtiltani [5. § (1) a)-b)].

A módszer: A potenciális vevők nevét és címét három fő forrásból szerezhetik be [3. § (1) b)-d)]:

  • az országos személyi adat- és lakcímnyilvántartásból (régi nevén: a népesség-nyilvántartásból),
  • nyilvános címjegyzékekből és kiadványokból – feltéve, ha azok szerkesztésekor vagy adategyeztetésekor az érintettet tájékoztatták a DM célú adatfelhasználás lehetőségéről és a letiltás jogáról -, valamint
  • más, DM tevékenységet végző cégektől, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta vagy tiltotta meg.

Tipikusan tehát:

  • számlák
  • információkérő levelek, telefonok az ügyfelektől
  • kereskedelmi partnerek információi
  • saját munkatársak információi
  • jelentések, piacelemzések
  • vállalati rendezvények, kiállítások
  • címjegyzékek, telefonkönyvek, cégjegyzékek
  • címjegyzékeket, adatbázisokat árusító cégek adatai

Az adatbázisokat biztonságos kell tárolni, hogy jogosulatlanul ne férjenek hozzá más érdekeltek.

További idézetek műkedvelőknek, pl.néhány idézet a ppos.hu oldalról

2006. január 22. SPAM az EU-ban

Az Európai Unióban elsősorban az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 58/2002/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) rendelkezik a kéretlen reklámüzenetekről. A szabályozás lényege, hogy természetes személyek számára az opt-in rendszert biztosítja. Az irányelv szerint csak akkor lehet számukra ilyen üzenetet küldeni, ha előzetesen ahhoz hozzájárultak. Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nem természetes személyek jogos érdekeit is védelemben részesítsék, de közelebbről nem határozza ezt meg, azonban hangsúlyosan kimondja, hogy a tagállamok saját hatáskörükben a nem természetes személyek jogait védelemben részesítsék a kéretlen üzenetekkel szemben.
Az adatvédelmi irányelv nem tisztázza azt a kérdést, hogy az e-mailcím (esetleg a telefonszám) személyes adatnak minősül-e, mindazonáltal a szabályt értelmező egyéb európai dokumentumokból ez az értelmezés olvasható ki. Magyarországon az adatvédelmi ombudsman is ezt az értelmezést ajánlja, és az európai országok többségében ezzel az értelmezéssel találkozunk, habár zömmel ugyancsak nem nevesítik jogszabályban ezt az értelmezést. Írországban és Kanadában a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy az e-mailcím is személyes adatnak minősül. Ezzel szemben az Egyesült Királyság nem tekinti személyes adatnak az e-mailcímet, amennyiben abból nem derül ki a küldő személyazonossága.” (Terminal.hu)

2006. feb. 15. SPAM HU-ban
A spamek fogalmához tavaly decemberben csapta hozzá az Országgyűlés a politikai hirdetéseket is: így az idei kampánynak elvileg már kéretlen politikai üzenetek nélkül kell lezajlania.Tavaly év végén módosította az elektronikus kereskedelmi törvényt a parlament, s ebben meghatározták az elektronikus hirdetés fogalmát. Míg korábban maga a fogalom sem volt tisztázva, most pontosították a jogalkotók, miszerint a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsítésén túl az e-mailben, sms-ben küldött, társadalmi cél megvalósításának propagálását is elektronikus hirdetésként határozta meg. A fentiek alapján tehát a politikai üzenetekre is vonatkozik a híres 14. paragrafus, azazhogy az e-mailt (sms-t) csak annak lehet kiküldeni, aki korábban kifejezetten kérte ezt. Emlékezetes, hogy a 2002-es választások idején igencsak megnőtt a politikai tartalmú sms-ek száma, s noha ezeket jószerével mindenki az ismerőseitől kapta, sokakat zavart a politikai spam-áradat.” (MNO.hu)

2006. feb. 22. (folyt.)

2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a módosítás kapcsán új fogalmakat és hatásköri szabályokat tartalmaz a kéretlen elektronikus üzeneteket illetően.
A spamet a jogszabály elektronikus reklámüzenet helyett “elektronikus hirdetés”-ként határozza meg és kimondja, hogy ilyen hirdetést e-mail vagy más hasonló kommunikációs eszköz (pl.: MMS, SMS) útján csak akkor lehet küldeni, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult (ún. opt-in rendszer). Az elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosítása bevezeti az “elektronikus hirdető”, az “elektronikus hirdetési szolgáltató”, valamint az “elektronikus hirdetés közzétevője” fogalmát is, valamint meghatározza ezek felelősségét is a kéretlen elektronikus hirdetések kapcsán. Változtak továbbá a spam-küldéssel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. A módosítás szerint a kéretlen elektronikus hirdetés miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely az ún. elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a panaszt. A hatásköri változás következtében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez már “csak” a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt lehet fordulni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, valamint – ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű – elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre. A spamet érintő fenti változásokon túlmenően a 2005. évi CLXXI. törvény még számos helyen módosította az eredeti jogszabályt, így például a magánjellegű közlés fogalma, az elektronikus szolgáltatások korlátozásának lehetősége, az értesítés-eltávolítási eljárás néhány szabálya, valamint a szabályozott szakmákra vonatkozó rendelkezések kapcsán. (JogiFórum.hu)

(2005 ősz/tél)

A választások közeledtével egyre több a kéretlen küldemény a postaládákban. Az adatvédelmi biztos a közeljövőben ajánlásban hívja fel a pártok figyelmét a személyes adatok és a magánszféra védelméről szóló törvények betartására.
Ingatlanhirdetés, négy vaskos színes prospektus, egy vízvezeték-szerelő felhívása, ingyenes kerületi újság, meghívó a nemzeti konzultáció zárófórumára és a Népszava ingyenes száma. Hétköznapi kéretlen postai küldemények egy budapesti panelház postaládájában. Összesen 68 dekagramm felesleges papír. “

Megduplázódott az adatvédelmi észrevételek száma:” Az állampolgárok információs önrendelkezéssel kapcsolatos érzékenységét jelzi az a panaszáradat, ami az áruküldő cégek, a direktmarketing miatt zúdul az adatvédelmi biztos hivatalára – magyarázta az ombudsman, aki szerint az adatvédelmi érzékenység nem köthető egy társadalmi réteghez, státuszhoz.”

Tizenöt hónap börtönbüntetést kapott az America Online (AOL) internetszolgáltató egyik alkalmazottja, mert ellopta a cég 92 ezer ügyfelének bizalmasan kezelt adatait és eladta azt egy spammernek.”

Az 50 országot képviselő adatvédelmi biztosok elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a jövőben kiemelt helyen kell kezelnie az adatvédelmi jogszabályok sorozatos és súlyos megsértéseinek a problémáját.
Az internetes felhasználók egyre gyakrabban érezhették úgy az elmúlt hónapokban, hogy privát adataik védelme egyre inkább háttérbe szorul.”

2006 1. félévéből:

Orbán Viktor és Demszky Gábor hívásaival decemberben megkezdődött a telefonos kampányidőszak. Adatvédelmi aggály van, de megoldást még nem sikerült találni arra, hogy a pártok ne a telefonon keresztül kampányoljanak.”Az embereknek legyen joguk kitiltani a magánéletükből a politikát. A pártok ne kereshessék meg az állampolgárokat direkt módon, se telefonon, se levélben” – vélekedik Péterfalvi Attila a telefonos kampánymódszerről. “

A telefonos kampány ügyében rögzíti: az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult. A véletlenszerűen generált számok hívásával bonyolított szolgáltatás sérti a magánszféra védelmét. Véletlenszerűen választott számok alapján bonyolított hívások csak abban az esetbe engedhetők meg, ha a szolgáltató olyan adatbázist használ a hívások alapjául, amely azon előfizetők adatait tartalmazza, akik hozzájárultak adataik ilyen célú felhasználásához. Nem továbbítható telefonon, vagy egyéb elektronikus hírközlési úton kampánycélú tájékoztatás olyan előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyet fogadni.”
USA: “a spamtevékenységben bűnösnek talált James McCalla-nak 11,2 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie.McCalla a CIS címeit használta fel a kéretlen e-mailek küldésekor, ennek köszönhető, hogy az általa elküldött 280 millió kéretlen elektronikus reklámlevél végül az internetszolgáltatónál kötött ki. A férfit ezenkívül – mellékbüntetésként – arra ítélték, hogy három évig nem használhatja az internetet.”

Két nagy internetes cég azzal vetne véget a levélszemét-áradatnak, hogy postaköltséget számít fel minden üzenet után.
Az America Online és a Yahoo fizetős e-mail-szolgáltatásával küldött levelek mindegyike maximum egy centbe kerül majd a feladónak – adta hírül a BBC. A postaköltségért cserébe az elektronikus üzeneteket a spamszűrők megkerülésével továbbítják, a címzett garantáltan megkapja őket, és egy biztonsági tanúsítványt – afféle virtuális bélyeget – is viselnek majd.” (2006. február)

Nem tehetnek semmit az állampolgárok annak érdekében, hogy a pártok ne használják fel az adataikat a választási kampányban – mondta el az InfoRádióban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. A pártok kedd óta vásárolhatják meg az Országos Választási Irodától a névjegyzéket.
A választói névjegyzékből nem lehet kimaradni, vagyis az állampolgárok nem érvényesíthetik információs önrendelkezési jogukat – hangsúlyozta az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila hozzátette: senkitől sem kapott választ vagy alkotmányos érvet arra vonatkozóan, miért nem lehet leiratkozni a listáról.” “
A pártok a teljes, mintegy nyolcmillió választó adatait tartalmazó listát 26,4 millió forintért vásárolhatják meg, azaz egy választó adatiért megközelítőleg három forintot fizetnek.” (InfoRadio.hu) (2006. március)
egyéb:

Az adatvédelmi ombudsman szerint nem törvényes, ha a mobilszolgáltatók minden egyes telefonvásárláskor elkérik a személyi igazolványt, és lefénymásolják. Péterfalvi Attila szerint a fénymásolt adatbázisokat meg kell semmisíteni.”

Vírusmarketingről itt: Berényi Konrád Online Marketing blogján

http://onlinemarketing.blog.hu/2006/03/24/jogi_kerdesek
” “Igen, de egy feladó user nem engedélyezheti a címzettnek érkező reklámot.” Nem is kell engedélyezni. Ez nem spam, hanem egy felhasználó->felhasználó közti kommunikáció, ami egyben reklámhordozó. Reklámozni pedig alapértelmezés szerint bárhogy szabad. (kivéve pl. a spam, de ez nem az)” (itt példának hozták fel a Cardex képeslapot, amin szintén rajta van a “Cardex”)

“Vírusmarketing esetében az a kérdés, hogy az Eker. tv. értelmező rendelkezése között megtalálható magánjellegű közlés definícióba belefér-e, avagy sem. Ha azt mondjuk belefér, annak csak egy veszélye van: a cégek fiktív magánszemélyek nevében küldik az e-maileket…”

és végül “Az Eker. tv. 13/A. § (8) bezedés szerint: “Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.”

Posted in adatvédelem, DM (direct marketing), jog, Marketing, tétel | Leave a Comment »

20 B A marketing jogi vonatkozásai: versenyelvek

Posted by BizBigyó - június 15, 2006

Minden vállalkozás, gazdálkodó szerv számára lényeges az a politikai, illetve a korlátokat felállító, tevékenységet szabályozó jogi környezet, amelyben működik.

Az állami beavatkozás főbb területei a következők:

  • versenyelvek
  • fogyasztóvédelem
  • árszabályozás
  • kereskedelmi forgalmazás szabályozása
  • ügyleti jog

Hírnévrontás tilalma: Tilos valótlan tény állításával, valós tény hamis színben való feltüntetésével, vagy egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét veszélyeztetni.

Az üzleti titoksértés tilalma: Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni és/vagy felhasználni, s azt jogosulatlanul mással megosztani vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, adat, vagy megoldás, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. (l. piackutatási adatok)

Bojkott felhívás tilalma: Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten a harmadik féllel fenntartott gazdasági kapcsolat felbontását, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

Látszatkeltés (lemásolás) tilalma: Tilos a termék vagy szolgáltatás a versenytárs hozzájárulása nélkül, olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel, elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet és megjelölést használni, amely alapján a versenytársat, illetve termékét szokták általában felismerni.

Manipulálás, kartellszerű összejátszás tilalma: Tilos a pályáztatás, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Ugyancsak tilos az olyan összehangolt megállapodás, illetve magatartás, amely a gazdasági verseny korlátozását, vagy kizárását vonhatja maga után. E tilalom vonatkozik a termék árának meghatározására, a piac felosztására, a fogyasztók egy adott körének valamely áru beszerzéséből való kizárására, a beszerzési források vagy értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására, a piacra lépés akadályozására.

Gazdasági előnnyel való visszaélés tilalma: Tilos tisztességtelen vételi vagy eladási árakat megállapítani, indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötéstől, illetve annak fenntartásától, s a versenytárs, a másik fél piacra lépését, vagy műszaki fejlődését gátolni.

Posted in jog, Marketing, tétel, versenyelvek | 3 hozzászólás »