A 4P (product, price, place, promotion)

PRODUCT (termékpolitika) Product (prödákt) = termék
A vállalat kínálatának összeállítása, amely minőségben és választékban is képes a vevő igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket, hanem a vállalati termékfejlesztést, a termékválaszték kialakítását, valamint a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is a 4P ‘termék’ kategóriájába soroljuk.
Tevékenységek: Terméktervezés, fejlesztés / Termékpozicionálás, termékek bevezetése és kivonása / Termékkutatás – tehát egy termék életciklusának minden meghatározó mozzanata ‘Product’
A termékmenedzsment két fő területe a terméktervezés és a termékmarketing.
A terméktervezésnél meghatározzuk az új termékeket és a piaci elvárásokat (pl. legyen a zokni szára gumírozott), megállapítjuk a termék életciklusára vonatkozó ismérveket (pl. ‘ez a női harisnyazokni 4-5 viseletre alkalmas,’ vagy ‘ez a hegymászó zokni 4 hét tartós viselés után sem lukadhat ki’), kezeljük a termékportfóliót (milyen típusú zoknikat kínálunk), és a termék megkülönböztetése (pl. ‘mi csak első osztályú férfizoknit/ gyerekzoknit árusítunk).
A termékmarketingnél pozícionáljuk a terméket (pl. kinek adjuk el a zoknit – olcsó, cérnazoknit, nagy kötegben piacra vagy drága, selyemzoknit, exkluzív kiszolgálással a belvárosi sétálóutcában) és a termékkel járó üzenetet (olcsó, hétköznapi, elérhető – drága, ritka, kiváltságos), reklámozzuk azaz promotáljuk a terméket (a sajtónak, ügyfeleknek és a partnereknek, mint pl. viszonteladóknak: ez a zokni hiperegészséges, mert javítja a lábfej vérkeringését stb. ), új termékek piacra dobása (pl. lábtyű).
A termékmenedzsment nemcsak a terméktervezést, és a termékmarketinget, hanem a programmenedzsmentet és a projektmenedzsmentet is magában foglalja.
Mivel egy vállalat tevkenységének sikere a terméken múlik, ezért a marketing-emberke ábrán a terméket szokták a vállalat egyik lábaként megrajzolni. A másik láb az ár (price).

PRICE (árpolitika) Price (prájsz)= ár
Itt érvényesül a legjobban a marketingszemlélet: olyan árat kell megállapítani / képezni, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben profitot is termel, és versenyképes is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely hozza a profitot és nem viszi. Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet.
Tevékenységek: Költségvizsgálatok /Fogyasztói árelfogadás/ Árpolitika és ármeghatározás/ Költségtérítések, hitelek, engedmények/ Árérzékenység-vizsgálat

PLACE (elosztáspolitika) place (pléjsz) = hely
Az elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevők keresik. A marketingben a termékek, szolgáltatások szétosztását értjük alatta. Ez a vállalatnak azon eszköze, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellő helyre és időre, a szükséges mennyiségben és kínálatban juttatja el. Ide tartoznak a különböző disztribúciós csatornákból szóló eladásról és fizikai áruelosztásról szóló döntések. Tevékenységek: Értékesítési út tervezése/ Logisztika és fizikai elosztás/ Kereskedelmi formák, nagykereskedelem, kiskereskedelem/ A kereskedelmi partnerek kiválasztása és értékelése. A marketingemberkének ez az egyik lába, a másik pedig a promóció.

PROMOTION (ösztönzéspolitika), promotion (prömöusön) = reklámozás
Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék iránt. Arra a tapasztalatra épül, hogy nem elég a maximális befektetési megtérüléshez (kevés ráfordíott pénz, sok profit), ha van kereslet a termékre, ha jó a termék, ha elérhető a megfelelő disztribúciós pontokon, és a bolt akár hétvégén is nyitva tart: kell az is, hogy a termék a potenciális vevők figyelmébe, tudatába kerüljön. Ez utóbbit szolgálja a vásárlásösztönzés (a reklám, a vásárlásösztönzés (sales promotion) a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolásának egy része (marketing public relations).
Tevékenységek: Reklám, PR, eladásösztönzés/ Kommunikációs elvek és követelményeik/ Reklámpiac intézményi háttere (ügynökségek, reklámhordozók, auditálók stb.)/ Reklámhatás és elemzése

Leghíresebb stratégiák: Al Ries–Jack Trout versenystratégiája, Ansoff termék-piac stratégiája, Porter alapstratégiája.

Al Ries–Jack Trout versenystratégiája: piaci részesedés (PRsz) alapján

• Piacvezetők: legnagyobb PRsz
• Piaci kihívók: legnagyobb reális esélyük van arra, hogy megelőzzék a piacvezetőket
• Piackövetők: speciális kínálatú vállalatok, üldözők, követő stratégiát folytatnak
• Meghúzódó vállalatok: gerillastratégia pl. Alfa Romeo

A piaci helyzethez igazodik a stratégia is:

• Védekező

1. pozícióvédelem: körülbástyázni a védett területeket
2. oldaltámadás: védekezik+támad
3. megelőzés: számít a támadásra, ezért megelőzi, pl. akciókkal, kiárusításokkal, PR-ral
4. ellentámadás: legjobb
5. rugalmas védekezés: csak ott védekezik, ahol támadnak
6. visszavonulás: kivonul bizonyos szegmensekből, ahol nem vár tartós védelmet

• Támadó

1. frontális: versenytárs erős pontjait támadja, akár többet is egy időben (l. Fekete lovag)
2. oldaltámadás: gyenge pontokat támad (kóstolgat)
3. bekerítés. Új piaci réseket támad, amit a versenytársak még nem (sikerrel) aknáztak ki (szekértábor)
4. megkerülés: távolt tart minden támadást (Jedi)
5. gerilla: gyors és váratlan támadásokat intéz, akár zaklat (nagyi)

• Követő távolról (igazodik a piacvezetőhöz), szorosan (másolja), szelektíven (igazodik és másol)
• Meghúzódó (valamilyen szempontú specializálódást végez)

1. végső felhasználó szerint szakosodik
2. függőlegesen szakosodik
3. fogyasztói kör nagysága szerint szakosodik
4. csak bizonyos fogyasztókra szakosodik
5. földrajzilag szakosodik
6. termék(csoportok) szerint szakosodik
7. egyedi termékekre szakosodik
8. minőség-ár szerint
9. szolgáltatás szerint
10. értékesítési csatornára
11. termékjellemzők szerint

Porter alapstratégiája

Költségdiktáló

Ki alkalmazza? Ha a vállat mérete hatékony, nem bürokratikus, és a szinergia-hatást érvényesíti.

Költségcsökkentő lehetőségeket keres, hogy növelje a piaci részesedést

Előnye:

• Megóvja a vevők alkupozícióját (jó a vevőnek, mert a lehető legolcsóbban kapja)
• Védelem az új belépőkkel szemben (nálam senki nem adja olcsóbban), a helyettesítő termékkel és a vevővel szemben

Következmény:

• Nő a piaci részesedés
• Minden szegmenst ki kell szolgálni
• Nagy tőketartalék kell hozzá

Differenciáló

Cél a termék megkülönböztetése a termék sajátosságainak kiemelése (pl. ez mind, mind pécsi kesztyű) szín, íz, forma, csomagolás, garancia, ügyfélszolgálat stb. tekintetében

Koncentráló

vagy egy termékre vagy egy földrajzi helyre koncentrál a termékválasztékból, ezért jobb a vevőkapcsolata, de kisebb is a célpiac és mindig új réseket kell találni

Előny:

• Költségtakarékos
• Eszközhatékony
• Jobb vevőgondozás

A gazdasági társaságok két fő csoportba oszthatók:

jogi személyiség nélküli

• Bt, betéti társaság
• Kkt, közkereseti társaság

jogi személyiséggel rendelkezik

• Kft, korlátolt felelősségű társaság,
• Rt. részvénytársaság

A gazdasági társaságokra vonatkozóan közös szabályok rendezik: az alapítás kérdéseit, a társaságok testületeire vonatkozó kérdéseket, a gazdasági társaság törvényes képviseletét, a társaság megszűnését stb.

A társaság alapítása: létesítő okirattal történik, melynek fajtája a társaság formájától függ (egyszemélyes társaság: alapító okirat, nyilvánosan működő rt.: alapszabály, minden más esetben társasági szerződés). Az adott létesítő okiratot minden tagnak alá kell írnia, majd közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

A létesítő okirat kötelező elemei: cégnév, székhely, a társaság tagjai, jegyzett tőke, cégjegyzés módja, vezető tisztségviselők neve, lakóhelye, stb. mindazt, amit a törvény az adott cégformánál előír.

A tag vagyoni hozzájárulása: A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli. A nem vagyoni hozzájárulás (apport) értékét könyvvizsgáló állapítja meg.

Előtársaság: az alapító okirat ellenjegyzésének napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Az előtársasági jelleget fel kell tüntetni.

A gazdasági társaság legfőbb szerve: a gyűlés (Kkt-bt: tagok gyűlése, Kft:taggyűlés, Rt.: közgyűlés). A legfőbb szerv ülésén a tagok jelen vannak, és döntenek a társaság legfontosabb ügyeiről. Évente legalább egyszer ülésezik. A tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg szavazati jog.

Vezető tisztségviselők
Az ügyvezetést a vezető tisztségviselők látják el. Vezető tisztségviselő: Kkt, bt.: üzletvezetésre jogosult tag, Kft.: ügyvezető, Rt.: igazgatóság. A vezető tisztségviselőket a legfőbb szerv választja. Egy személy max. három cégnél lehet egyszerre vezető tisztségviselő. Max öt évre lehet megválasztani, újraválasztható és visszahívható. Csak természetes személy lehet vezető tisztségviselő.

Ellenőrző szervek: könyvvizsgáló, felügyelő bizottság

Közkereseti társaság: Tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

Betéti társaság: Üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására hozzák létre, egy beltag felelőssége korlátlan, míg legalább egy kültag felelőssége vagyoni betétjéig korlátozott. A kültag üzletvezetésre nem jogosult.

Korlátolt felelősségű társaság: olyan gazdasági társaság amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből szóló törzstőkével alakul és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A tag kötelezettségeiért egyébként nem felel.

Részvénytársaság: olyan tőkeegyesítő gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul és amelynél a részvényes kötelezettsége az Rt-vel szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

Itt biztos elkelne néhány frissítés pl. a ZRt.-ről stb.

Elsődleges feladata, hogy a piaci információk gyűjtése és a piaci környezet elemzése segítségével megalapozza az optimális marketingdöntéseket.

A MIR által összegyűjtött információk származhatnak:

• a belső vállalati környezetből (felső nyilvántartási rendszerek, forgalmi adatok, könyvviteli adatok, partnerlisták; vagy származhatnak a cég ügynöki hálózatából, pénzügyi osztálytól, ügyfélszolgálati munkatárstól.
• külső környezetből (piackutató cégek, statisztikák, szakirodalom)

A MIR-t négy alrendszerre bonthatjuk:

1. Belső információs rendszer: folyamatosan gyűjti az értékesítés, a költségek, a kintlévőségek, a rendelések adatait

2. Marketing figyelőrendszer: a marketing környezetéről tájékoztat, és külső információkat gyűjt (pl. egy kiállításon felderítjük a versenytársak miben sántikálnak).

3. Marketing elemzőrendszer: a belső inforendszer és a figyelő rendszer által összegyűjtött információkat elemzi, értékeli, feltárja az összefüggéseket

4. Marketing kutatás: mélyebb és átfogóbb vizsgálatok készítése. Célja, hogy információkkal csökkentse a döntéshozatal bizonytalanságát.

A marketing döntéstámogató rendszerek a MIR részét képezik. Ezek olyan szoftverek és hardvereszközök, amelyek segítséget nyújtanak a marketingakciók szervezésében, tervezésében.

A piaci környezet vizsgálata két szakaszra bontható: az információk gyűjtése (kutatás), ill. azok elemzése, értelmezése

Információk gyűjtése

Az adatgyűjtés fő célterülete a vállalat külső környezete. Az adatgyűjtéskor figyelni kell arra, hogy releváns, megbízható, időszerű, teljes körű információkat szerezzünk, ill. ne csak a jelen állapotot tükrözzék, hanem a jövőt jellemző és alakító trendekről is tudjunk.

Információk elemzése

A vállalat külső környezetét mikro- és makrokörnyezetre bontjuk.

Mikrokörnyezetének elemzése: a vizsgálat kiterjed a vállalat piacát közvetlenül érintő, befolyásoló szempontokra

• vásárlók/fogyasztók: lehetnek egyéni fogyasztók, szervezetek, vállalkozások. Cél: minél több információ a vásárlási szokásokról, elégedettségről, márkaismeretről, márkahűségről, reklámhatékonyságról
• versenytársak: a versenytársak tevékenységének, stratégiájának feltárása
• partnerek: gyűjthetünk információt a partnerektől vagy a partnerekről, pl. beszállítók, kereskedők, szállítmányozók, szolgáltatók, pénzügyi cégek
• közvélemény: hogyan viszonyul a vállalathoz, és annak termékeihez vagy a versenytársakhoz

Makrokörnyezet elemzése

• demográfiai helyzet: a népesség összetétele és változása, területi eloszlása, családnagyság, iskolázottság, jövedelem, vallás
• társadalmi, kulturális környezet: életstílus változások, divattrendek, szokások, attitűdök, kulturális értékek, környezettudatosság stb.
• gazdasági helyzet: GDP, reáljövedelmek, infláció, munkanélküliség, bankrendszer, tőzsde
• politikai-jogi környezet: politikai stabilitás, törvények/ jogszabályok, ill. szabvány, amely a termékcsoportot érinti
• természeti környezet, környezetvédelem: környezetkímélő technológia, újrahasznosítható berendezések, környezetbarát csomagolóanyagok
• technológia, műszaki fejlődés: folyamatos kutatás-fejlesztés a versenyelőny megszerzése és megtartása érdekében

Alkalmazott módszerek: pl. STEP elemzés (Social: Társadalmi, Technical: Technikai-műszaki, Economic: Gazdasági, Political: Politikai), és egyéb elemzési módszerek pl. SWOT/GYELV analízis (gyengeség-erősség-lehetőség-veszély), Ansoff-féle mátrix – a vállalat termékei és a piac közti kapcsolatot tárja fel (pl. ha régi piacon régi termékkel dolgozom, a cél a pia kiaknázása, de ha a régi piacra új terméket dobok be, akkor a termékfejlesztésre koncentrálok)

1. Piackiaknázás eszközei: agresszív reklámmunka, eladásösztönzés, új vásárlók elcsábítása, vásárolt, felhasznált mennyiség növelése (a termék és a piac is régi)
2. Piacfejlesztés során egy régi terméket új piacon próbálnak értékesíteni. (pl. új használati módok ajánlás, új piaci szegmentumok meghódítása)
3. Termékfejlesztés: egy meglevő termék kiegészítése, átalakítása, új termékváltozatok ajánlása, a termékskála fejlesztése (termék új, piac régi)
4. Diverzifikált fejlesztés: új terméket új piacon próbál értékesíteni a cég.

Portfólió- elemzések: a vállalat termékei, üzletágai és piaci részesedésük, nyereségtermelő képességük közötti kapcsolatokat vizsgálják (pl. BCG mátrix, vagyis a Boston and Consulting Group mátrixa a fejős tehénnel, a kérdőjelekkel stb.)

Közvetlen üzletszerzés (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) előmozdítása érdekében.

Mi a közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) lista? nevek és lakcímek gyűjteménye, amely az érintettekkel vagy kereskedelmi partnerekkel való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást szolgálja a közvetlen üzletszerzés céljából. A lista a néven és lakcímen kívül csak az ügyfelek és támogatók érdeklődésére vonatkozó információt tartalmazhatja.

Mi a tilalmi lista? azon érintettek név- és lakcímadatainak a nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben meghatározott közvetlen üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy megtiltották azok e célból történő további kezelését.

A DM-re vonatkozó előírások sokkal szigorúbbak, mint a tudományos vagy piackutatásra.

A direkt marketing leggyakoribb eszközei:

• direct mail (posta, e-mail, fax, sms, mms, blogbejegyzés)
• telefon
• közvetlen megrendelésre ösztönző tévé- vagy rádióműsor (‘az első 100 betelefonáló, hű, de jól fog járni’ stb.)
• sajtótermékekbe „behúzott” anyagok (kérdőívek, megrendelők, ‘rendelj OB-t most!’ stb.)
• más küldeménnyel (pl. számlával) együtt eljuttatott anyagok

A direkt marketing sikere a naprakész, pontos adatbázison múlik, amely alapján elérhetők, megszólíthatók a potenciális fogyasztók. Az adatbázis forrásai lehetnek:

• számlák
• információkérő levelek, telefonok az ügyfelektől
• kereskedelmi partnerek információi
• saját munkatársak információi
• jelentések, piacelemzések
• vállalati rendezvények, kiállítások
• címjegyzékek, telefonkönyvek, cégjegyzékek
• címjegyzékeket, adatbázisokat árusító cégek adatai

A jó adatbázis:

• Mentes a duplicitásoktól (nincs benne semmi kétszer, nincs benne semmi kétszer)
• kizárólag aktív ügyfeleket tartalmaz,
• nem csak belső, de külső azonosítóval is rendelkezik (pl. cégeknél DUNS, adószám, cégjegyzékszám),
• pontos és naprakész

Mit tartalmaz pl. az adatbázis?

(az Optimusz DM adatbázis termék leírása alapján: l. http://www.e8.hu/images2/new/optimusz_cikk.html )

Alapvető személyes adatok

• Vezetéknév Keresztnév
• Cím és E-mail cím
• Mobiltelefon és Vezetékes telefon
• Születési dátum • Nem

Targetálási szempontokat, szűrőket Pl. Lakhely Életkor Nem Egy háztartásban élők száma Egy háztartásban élő gyermekek száma Legmagasabb iskolai végzettség Családi állapot

Munkahely Foglalkozás : Alkalmazott / Vállalkozó / Tanuló / Nyugdíjas Milyen területen dolgozik : adminisztráció/ Építészet / Adózás / Számvitel, könyvvitel / Beosztás : Könyvelő / Tulajdonos / Újságíró / Tanuló, diák / Egyéb Részleg : / Közigazgatás / Kulturális / / Gyártás, termelés / Vállalkozás / Vámügy Munkahelyi pozíció, Havi nettó átlagkereset : (sávokban)

Rendelkezik-e? Laptoppal • DVD lejátszóval Melyik mobilszolgáltatót használja? Rendszeresen utazik? ( igen / nem ) Dohányzik? ( igen / nem ) Milyen italokat kedvel ? Szokott rendszeresen… ? pl. Moziba /Étterembe járni Tervezi, hogy 6 hónapon belül? Lakást felújít Digitális fényképezőgépet vásárol Nem tervez előre Idegen nyelvtudás, Érdeklődési körBarkácsolás • Divat, öltözködés Kertészet

DM kampányok főbb típusai

• Direkt eMail kampány • Direkt SMS kampány • Offline levél

• E-mail Direkt Marketing kampány

költsége kiválóan tervezhető a leválogatási feltételek megadásával kialakult célcsoport illetve a leválogatáshoz alkalmazott szűrők száma alapján. A jogi előírásokról többet itt.

folyamata:

1. Targetálási szempontok meghatározása (szűrők kiválasztása)
2. A targetálás alapján az adatbázis leválogatása
3. E-mail dm kiküldés a célcsoport számára
4. Kampánystatisztika készítése

Az Offline direkt marketing kampány folyamata:

1. Targetálási szempontok meghatározása (szűrők kiválasztása)
2. A targetálás alapján az adatbázis leválogatása
3. Grafikai tervezés, gyártás, perszonalizálás, borítékolás.
4. DM levél postai kiküldése a célcsoport számára
5. Havi kampánystatisztika készítése

SMS kampány pl. a következő formátumú üzenetek küldhetők: Szöveges üzenet (150 karakter) Grafikus üzenet (operátorlogó) Hangüzenet (csengőhang)

A direkt marketing egy újszerű, rohamosan terjedő kommunikációs forma. A direkt marketing előnyei:

• bármilyen területen alkalmazható (csak technikai feltételek szükségesek)
• interaktív (a vevő kérhet további információt)
• személyre szóló
• bizalmas (az eladó ajánlatának részleteit a versenytársai nem ismerhetik)

illetve bővebben, mint az online marketing része ( a webes DM megoldások pl. spam) előnyei:

• pozícionálhatóság: új pozicionálási lehetőségek,
• nyomon követhetőség: a reklám által kiváltott hatás mérhető,
  biztos célba érés, rugalmasság: napi 24 órás reklámozás, a reklámokat bármikor meg lehet változtatni,
• interaktivitás,
• jelentősebb mértékű információátadási lehetőség,
• akkor hívható elő, amikor a felhasználó akarja.

A direkt marketing sikere a naprakész, pontos adatbázison múlik, amely alapján elérhetők, megszólíthatók a potenciális fogyasztók. Az adatbázis marketing az 1960-as évektől mind nagyobb jelentőségre szert tevő direkt marketing eszközök fejlődésével párhuzamosan, részben annak hozadékaként alakult ki. Az értékesített tételekkel, kiküldött levelek visszaérkezésével és az ügyfelek reakcióival kapcsolatos információk kezelésére, feldolgozására egyre gyakrabban a számítógép szolgált eszközül. Az adatok előhívására, válogatására szolgáló szoftverek és az adatbázisokban tárolt adatok jelentősége fokozatosan nőtt, napjainkra pedig meghatározóvá vált egy nyereségesen működő gazdasági egység üzleti stratégiájában.

Az adatbázisban tárolt és értékelt adatok alapján a döntéshozók megfelelő információkkal rendelkeznek a piac növekvő és csökkenő szegmenseiről, ami a tervezés és a kialakítandó marketing stratégia alapját jelentik. Az adatbázis marketing jelenti a kulcsot a rendelkezésre álló marketing erőforrások hatékony elosztásához és a potenciálisan legnagyobb vásárlási hajlandósággal bíró leendő ügyfélkör kiválasztásához.

A gazdasági rendszerváltás új szereplői az áruküldő (csomagküldő) és a direkt marketing cégek. Számos áruküldő (de hagyományos kereskedő és szolgáltató is) alkalmaz közvetlen üzletszerző (direkt marketing) módszereket. Névre szóló levelekkel, küldeményekkel, telefonhívásokkal reklámozzák áruikat és szolgáltatásaikat, hogy ajánlataikkal rávegyék a címzettet a megrendelésre, a szolgáltatás igénybevételére. A direkt marketing módszereket a lakosság jelentős része zaklatásként érzékeli, számos ezzel kapcsolatos – részben megalapozott, részben megalapozatlan – panasz érkezett hivatalunkhoz.

A kis és középvállalkozási szektorban jelentősen nagyobb az értékesítő sales pozíció iránti kereslet, mint a marketinges munkakör kivéve az un. Direkt-marketinges posztot. Ez a jelenség a közvetlen fogyasztói kapcsolatok fontosságának felértékelődését mutatja. (Cercom Leonardo Porject: http://www.marketing.hu/cercom/cercom.htm)

Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik, és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

Legfontosabb jellemzői

A kibocsátó (kiállító) egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza. Az értékpapír nem kétoldalú jogügylet, annak érvényes létrejöttéhez elfogadásra nincs szükség.

A kibocsátó (kiállító) feltételhez nem kötött azon kötelezettségvállalását tartalmazza, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy fizetést teljesít a jogosult részére. Feltétel kikötése ("Fizetek, ha ….") az értékpapír érvénytelenségét vonja maga után.

Értékpapírt pénzkövetelésről, hitelviszonyról (pl. váltó, csekk, kötvény), tagsági részesedésről (pl. részvény, szövetkezeti üzletrész) vagy áruval kapcsolatos jogról (pl. közraktári jegy) lehet kiállítani.

Kizárólag az olyan okirat tekinthető értékpapírnak, amelyet valamely jogszabály annak minősít, azaz csak jogszabály által nevesített értékpapírokat lehet kiállítani, kibocsátani. Új értékpapírtípus bevezetéséhez jogszabályalkotásra van szükség, vagy egy Gombóc Artúrra a csokirészvényekhez.

Az egyes értékpapírtípusokról szóló jogszabályok tételesen meghatározzák az adott értékpapír érvényességi kellékeit. Az érvényességi kellékek hiányában az okirat nem minősül értékpapírnak, így nem alkalmazhatók vele szemben az értékpapírokhoz fűződő speciális jogkövetkezmények (pl. átruházás stb.) sem.

Az értékpapírok a technikai fejlődés következtében változatos formákban jelenhetnek meg, a papír alapú értékpapírok mellett dematerializált (papír nincs, csak elektronikus adat) értékpapír kibocsátására is lehetőség van. A dematerializált értékpapírokat az értékpapír-forgalmazók által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván. Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

Az értékpapírban szereplő követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – eltérő rendelkezés hiányában – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Nincs lehetőség az értékpapírban szereplő követelés érvényesítésére még bírói úton sem, ha pl. az értékpapír megsemmisül vagy elvész.

Az értékpapírok – átruházhatóság szempontjából – névre szólóak vagy bemutatóra szólóak lehetnek.

Az értékpapírok átruházásának speciális joghatásai vannak.

A legelterjedtebb az értékpapírok alapjogviszony szerinti osztályozása, azazhogy az adott értékpapír milyen jogviszonyt testesít meg. Így beszélhetünk:

pénzkövetelésről szóló értékpapírról (pl. kötvény, váltó, csekk, kincstárjegy, letéti jegy, befektetési jegy, jelzáloglevél)

tagsági jogról, részesedésről szóló értékpapírról (részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész),

áru feletti rendelkezési jogról szóló értékpapírról (közraktári jegy).

Az értékpapírok átruházásuk szempontjából névre szólóak vagy bemutatóra szólóak, hozamuk szerint nem kamatozók (pl. diszkont kincstárjegy), fix kamatozásúak (pl. kötvény) vagy változó kamatozásúak (pl. részvény) lehetnek.

Az értékpapírok futamideje is igen változatos:

• rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű értékpapírok (kincstárjegy, váltó, kötvény),
• közép – 1 és 5 év közötti – futamidejű értékpapírok (kötvény, letéti jegy),
• hosszú – 5 évnél több – futamidejű értékpapírok (kötvény, jelzáloglevél),
• lejárat nélküli értékpapírok (részvény, szövetkezeti üzletrész, vagyonjegy)

Összevont címletű és a dematerializált értékpapír

Az értékpapírok immobilizációja azt jelenti, hogy a teljes kibocsátás egyetlen összevont címletű, papír alapú értékpapírban testesül meg. Az értékpapír-kibocsátás teljes összegéről kiállított, fizikailag létező okiratot az elszámolóházban letétbe kell helyezni.

A dematerializált részvényről kötelező egy kiállított fizikai okirat (papír), ez azonban nem tekinthető értékpapírnak. A központi értéktár a dematerializált részvényekről központi értékpapírszámlát vezet. A

Elveszett értékpapír megsemmisítése

Ha a fizikailag előállított értékpapír jogellenesen kikerül a jogosult birtokából (pl. ellopják), vagy egyszerűen elvész, speciális eljárás keretében meg kell semmisíteni. A megsemmisítésre irányuló eljárást – kérelemre – a közjegyző folytatja le, abban az esetben, ha a fizikailag előállított értékpapír nincs meg. A kérelmet az értékpapír utolsó birtokosa kérheti.

és blablablablabla

Hosszabban

Váltó

A váltó olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely már a lejárata előtt is átruházható. Ilyenkor fizetőeszközként funkcionál. A forgalomképességre, a széles körű elterjedtségre, valamint a kvázi fizetőeszköz jellegre tekintettel a váltónak szigorú tartalmi, formai elemekkel kell rendelkeznie. Csak az az okirat tekinthető váltónak – ahhoz fűződnek váltójogi joghatások- amely tartalmazza a jogszabályban meghatározott váltókellékeket. Ezért a kiállítók (kibocsátók) gyakran a bankban beszerezhető váltónyomtatványokat használják. A nyomtatványok használata nagy segítséget jelent, de azok kitöltésekor is figyelemmel kell lenni a váltóra vonatkozó speciális szabályokra. A váltónak két fő fajtája különböztethető meg: saját váltó esetén a kiállító ígéretet tesz arra, hogy a váltó bemutatójának fizetést teljesít ("Fizetek e váltó alapján …. "). Az idegen váltó ezzel szemben a kibocsátónak harmadik személyhez szóló fizetési felszólítását tartalmazza ("Fizessen e váltó alapján ….."). A címzett- fizetésre felszólított- legtöbbször hitelintézet. Mind a saját, mind az idegen váltó kiállítható bemutatóra szóló vagy névre szóló értékpapírként.

A csekk

A csekk, a váltóhoz hasonlóan, igen elterjedt értékpapír, készpénzt helyettesítő fizetőeszköz. A csekk pénzkövetelést testesít meg, de nem hitelviszonyról szól. Mindig egy bankszámlaszerződés meglétét feltételezi. A bankszámlaszerződés alanyai, a bank és a bankszámla-tulajdonos csekkszerződést kötnek. Megállapodnak abban, hogy a bankszámlára elhelyezett összegről a tulajdonos csekk útján rendelkezhet. A csekkszerződés megkötését követően a számlatulajdonos csekklapokat (csekkfüzetet) igényelhet. A csekk kiállításával a számlatulajdonos fizetésre szólítja fel a bankját. A csekk, akárcsak a váltó, igen szigorú tartalmi elemekkel rendelkező értékpapír, amelyek hiányában a kiállított okirat nem minősül az értékpapírnak. Csekk bemutatóra és névre szólóan is kiállítható. A gazdálkodó szervek egymás közötti, belföldi forgalmában használt különleges csekkekre – így a készpénzcsekkre és az átutalási csekkre, ideértve a postai fedezeti csekket is – a csekktörvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ellentétesek a rájuk vonatkozó külön rendelkezésekkel.

Kötvény

A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója azt vállalja, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, illetve az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a lejáratkor megfizeti. A kötvény névre szóló(nyomdai úton előállított, vagy dematerializált) értékpapír. Ellenkező kikötés hiányában a kibocsátóval szembeni úgynevezett nem biztosított pénzkövetelést testesít meg, így annak kibocsátására kizárólag az állam, az MNB, az önkormányzatok, nemzetközi szervezetek, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepei jogosultak. A kötvény átruházható. Az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A kötvény általában kamatozó értékpapír, de a fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a kötvény hozama igen változatos lehet: előre meghatározott fix vagy változó kamat, kibocsátó által teljesítendő szolgáltatás, pl. telefonkötvény, kibocsátó által biztosított jogosítvány – a társasági törvény szerint a részvénytársaság jegyzési jogot biztosító kötvényt, valamint átváltoztatható kötvényt bocsáthat ki. A kötvények futamidejét tekintve kötelező törvényi előírás nincs. A gyakorlat rövid – 1 évnél rövidebb -, közép – 1 és 5 év közötti -, hosszú – 5 év feletti – futamidejű, valamint örökjáradék – lejárat nélküli, végtelen futamidejű – kötvényeket különböztet meg. Ha a kötvény futamidejének lejártával a kibocsátó nem teljesít, végrehajtási vagy csőd-, felszámolási eljárásnak van helye. A kötvények mögött – az államkötvény kivételével – garancia nem áll. A kötvényen alapuló követelés nem évül el, névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az illetékmentesség magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed. Lássunk néhány speciális kötvényt.

Kincstárjegy

A kincstárjegy az állam által kibocsátott, államadósságot megtestesítő értékpapír. Kibocsátásával az állam arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kincstárjegy névre szóló, rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű átruházható értékpapír. Két fő fajtája létezik, a kamatozókincstárjegy és a diszkont kincstárjegy. A diszkont kincstárjegyet névérték alatt bocsátják ki, lejáratkor a tulajdonos az értékpapírban megjelölt névértékre tarthat igényt. Visszafizetését az állam garantálja.

Letéti jegy

A letéti jegy olyan névre szóló (nyomdai úton előállított vagy dematerializált), hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapír, amelyet kizárólag hitelintézetek, külföldi hitelintézetek fióktelepei bocsáthatnak ki. A letéti jegy a hitelintézetek forrásgyűjtését segíti elő. A letéti jegyben az adós (kibocsátó) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el.

Jelzáloglevél

A hosszú lejáratú kölcsönnyújtás eszközeként ismert, és Magyarországon már a II. világháború előtt is használt jelzáloglevél kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez a forrásokat jelzáloglevelek kibocsátásával gyűjti. Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint jegyzett tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni. A jelzálog-hitelintézettől hitelt felvevő adós ingatlanfedezetet ajánl fel biztosítékul. A fedezetként lekötött ingatlannal a tulajdonosa a hitelszerződés futamideje alatt csak korlátozottan rendelkezhet. A hitelintézet az általa nyújtott hitelekhez szükséges forrásokat jelzáloglevél kibocsátása útján gyűjti össze. A jelzálog-hitelintézet vagyonára – követeléseik erejéig – kizárólag jelzáloglevél-tulajdonosok vezethetnek végrehajtást. A jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén – a felszámolási költségek kiegyenlítését követően – kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes éspótfedezet, valamint a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál. A jelzáloglevélre a külön törvényben nem szabályozott kérdésekben a kötvény szabályait kell alkalmazni.

Közraktári jegy

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett, letétbe helyezett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy az árura vonatkozó tulajdonjogot vagy más jogot – zálogjogot – testesíti meg. A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelynél közraktározás céljából, megőrzésre letétbe helyezhetnek árukat. A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható. A tevékenység megkezdéséhez a gazdasági miniszternek az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével kiadott engedélyére van szükség. Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül. A közraktár az áru elhelyezésekor nem vizsgálja, hogy az elhelyező személy tulajdonosa-e vagy sem. Közraktári szerződés legfeljebb egy évre köthető, az időtartamot nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell. Főszabályként a közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig, különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik. A közraktár által kiállított közraktári jegy összefüggő, ugyanakkor egymástól elválasztható két részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll. Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. Ha a közraktári jegy birtokosa a közraktári jegyen feltüntetett követeléseket kielégítette, a közraktár köteles az árut kiadni. A zálogjegy az árura felvett kölcsön biztosítására szolgál. A közraktári jegy, illetve a két része – akár külön-külön is – forgatás útján ruházható át. A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával – zálogjegy átruházásával – kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun. Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjoggal terhelt kötelezettségét bizonyítja. A különvált árujegy birtokosa csak akkor válthatja ki az árut a közraktárból, ha a zálogjegyet magához váltja. Abban az esetben, ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.

Részvény

A részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Társasági részesedésről kizárólag a részvénytársaság bocsáthat ki értékpapírt. A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. A részvény a társaság alaptőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást, a részvényes vagyoni és tagsági jogait, valamint a kötelezettségeit testesíti meg. A részvény kibocsátásához, a többi értékpapírhoz hasonlóan, a törvényi szabályozás szigorú kellékek meglétét írja elő. Forgalomképesség szempontjából a részvényeknek két típusát különböztethetjük meg: a bemutatóra és a névre szóló részvényeket. A zártkörűen működő részvénytársaságok részvénye, a dematerializált részvény, az elsőbbségi és a kamatozó részvény, valamint a dolgozói részvény kizárólag névre szóló részvényként bocsátható ki. Bemutatóra szóló részvények csak a nyilvánosan működő részvénytársaság törzsrészvényei lehetnek. (Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba. 

Részvényfajták:

• törzsrészvény,
• elsőbbségi részvény,
• kamatozó részvény,
• dolgozói részvény

A különböző részvényfajtákhoz eltérő tagsági jogok kapcsolódnak (nem feltétlenül többletjogok). Fő szabály, hogy törzsrészvénynekminősül minden olyan részvény, amelyhez nem tapadnak speciális jogok. Az elsőbbségi részvény olyan névre szóló részvény, amely a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Az elsőbbségi részvényfajtánbelül

• osztalékelsőbbséget,
• a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
• a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint
• a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt különböztetünk meg.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a számviteli törvény alapján felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. A cégbejegyzést követően az alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról ideiglenes részvényt kell kiállítani. Az ideiglenes részvény értékpapír, amely a névre szóló részvényre vonatkozó szabályok alkalmazásával másra átruházható.

 (és ez még egy igen kivonatolt verzió)

• A személyes adatok védelméről szóló törvény,
• A piackutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló tv. (1995. évi CXIX. Tv.)

Közvetlen üzletszerzés célja: az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása (l. direct marketing)

A közvetlen üzletszerzéshez adat a következő forrásokból meríthető:

• közvetlenül az érintettektől,
  attól az üzletféltől, akivel korábban kapcsolatban állt,
• jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített adatbázis,
• más, ugyanazon tevékenységet végző személytől, amennyiben az érintett az adat átadását nem tiltotta meg.
• lakcímnyilvántartásból.

Érintett jogai: megtagadhatja, vagy megtilthatja adatai direkt marketing célú nyilvántartását, kérheti adatainak valamennyi listáról való törlését. Tilalmi lista: azon érintettek adatait tartalmazza, akik a direkt marketing célú adatkezeléshez nem járultak hozzá.

Adatvédelem és adatbiztonság
Az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, az adatfelhasználás célját, módját, időtartamát, későbbi adatátadás szándékát, arról is tájékoztatni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

Biztosítani kell számára azt a jogot, hogy az együttműködést bármikor megtagadhatja.

Az adatvédelemről gondoskodni kell, belső adatvédelmi szabályzatot kell készíteni.

• A gazdasági reklámtevékenységről,1997. évi LVIII tv.
• A gazdasági reklámok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről, 2001. évi XCVI. Tv.
• Az elektronikus kereskedelemről, 2001. évi CVIII. Tv.
• a rádiózásról és a televíziózásról, 1996 évi I, tv
• egyéb: pl. az 1993. évi közoktatási tv 122. paragrafusa, amely tiltja a reklámokat az iskolákban.

A reklám célja áru vagy szolgáltatás megismertetése. Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi vállalkozását, székhelyét, adószámát és azt reklámszolgáltató részére bemutatja.

Reklámtilalmak és korlátozások

Abszolút reklámtilalmak:

• személyhez fűződő jogok, kegyeleti jogok személyes adatok védelméhez való jogot sértő reklám,
• erőszakra buzdító, közbiztonságot sértő reklám,
• félelemérzetet keltő reklám.

Általános reklámtilalmak:

• amely gyermek és fiatalkorúaknak szól, és fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, hiszékenységüket kihasználja, felnőttkorúakat vásárlásra ösztönözze,
• szexualitást különösen hangsúlyozó reklám,
• a pornográf reklám,
• az adott üzleten kívül tilos a szexuális szolgáltatás reklámja,
• burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám,
• megtévesztő reklám,
• nem létező áru (de kár),
• tilos forgalomban nem lévő árut reklámozni.

Egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak:

• tilos az adott üzleten kívül fegyvert, lőszert reklámozni,
• tilos a kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszereket reklámozni,
• dohányáru és alkohol csak korlátozásokkal reklámozható (pl. nem állíthatja azt egy reklám, hogy a sör ‘folyékony kenyér’ vagyis hogy jót tesz az egészségünknek, vagy akár felpörget, vagy ha iszunk egy jó pofa sört a jó pofa főnökkel, akkor már csak pár nap választ el a kinevezésig; és pl. azt sem mondhatja, hogy mindig józannak lenni/ józanul viselkedni végzetes hiba).

Reklámkorlátozás

Összehasonlító reklám csak akkor tehető közzé, ha nem megtévesztő, nem sértheti más jó hírnevét, nem vezethet tisztességtelen előnyszerzésre, kizárólag azonos rendeltetésű árukat hasonlíthat össze, tárgyilagosnak kell lennie.

A reklámsérelmi ügyekben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, összehasonlító reklámra vonatkozó panasz esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

Az iskolai reklámozásról egy érdekes cikk olvasható a HVG-ben.